Jancsó Éva – Jusztin Péter: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1686–1689 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 61. (Salgótarján, 2012)
Előszó
Előszó Egy néhány évvel ezelőtt elindított kezdeményezés nyomán az érdeklődő olvasó, (hely) történész, levéltáros a Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyvei fennmaradt, negyedik és ötödik darabjának bejegyzéseiből készült regesztakötetet tarthatja a kezében. Nem kellett az úttörés nehéz feladatát is felvállalni, hiszen túl a már más megyékben megjelent hasonló munkákon, melyek a Tóth Péter és Varga J. János: Az 1711 végéig terjedő vármegyei és városi jegyzőkönyvek regesztáinak kiadási szabályzata című kézirat irányelveihez és formai követelményeihez igazodva készültek, két igen felkészült, a korszak történelmében, a régi magyar és latin köz- és hivatalos nyelvben jártas kolléga nyomdokain haladva, az általuk elkészített köteteket tekintve alapnak és iránytűnek, igyekeztünk megőrizni a sorozat formai egységét.1 Az eseményeket nyomon követve láthatjuk, hogy a Budáért folytatott küzdelemből Nógrád vármegye is kivette a részét. Saját költségén felállított csapata élén ott harcolt gróf Forgách Ádám főispán, a vármegye egész nemessége, továbbá Koháry István gróf, Fülek várának volt kapitánya is, akit Lotha- ringiai Károly a vár visszafoglalása után kinevezett Buda parancsnokának. A harcok a következő évben is folytatódtak Borsod és Heves megye felszabadításáért, s Eger várának visszaszerzésekor, 1687 nyarán a megye nemességét újra hadba hívták. A hódoltság kora ugyan véget ért Nógrádban, de a megyei jegyzőkönyv 1686-1687. évi bejegyzéseit olvasva az eufóriának nyoma sincs. Az utóbbi évek háborúi hatalmas ínséget és nyomort hoztak az országra. A kincstár a háború költségeinek fedezésére újabb és újabb adókat vetett ki, amelyeknek legnagyobb része a jobbágyságot terhelte. A bejegyzések többségét ennélfogva a szegény népet sújtó adók és szolgáltatások: a katonaság élelmezésében, szállításában, beszállásolásában, továbbá állataik eltartásában történő részvétel kirovása teszi ki. A nyomort az ide helyezett császári katonaság állandó kicsapongásaival, szabad rablásaival tovább tetézte. A háborús körülmények, rendezetlen viszonyok az előző évekhez hasonlóan kedveztek a visszaéléseknek, gyakoriak voltak a területhasználati viták, hatalmaskodások. Törvényszékből ennek ellenére az 1686-1687. évek folyamán csak egyet tartottak, amelynek napirendjén kisebb ügyek mellett egy zálogjogi per és 1 Obomi Teréz: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1597-1603. Nógrád Megyei Levéltár, Salgótarján, 2001.; Tóth Péter: Nógrád vármegye nemesi közgyűlésijegyzőkönyveinek regesztái 1652-1656. Nógrád Megyei Levéltár, Salgótarján, 2001. 5
