Jancsó Éva – Jusztin Péter: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1686–1689 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 61. (Salgótarján, 2012)
1688
ezen hátralékok levonásához szükséges okmányok közül, azt el kell fogadni, mivel javait végrehajtás alá vetették, és a hátralékok teljes kifizetéséig a megye céljaira fordítják. 547. (IV. 453-463.) Vattai Battha Ádámot szintén a már korábban felvett perben eljáró prokurátora képviseli. Azt állítja, hogy ugyanazon szükséges jogi eszközökkel áll a felperes prokurátora által a megyénél kezdeményezett per elébe, és az uralkodó (I. Lipót) parancslevelétől függően, annak tartalma szerint készítette el kérelmét, amelyet itt és most újra alázatosan beterjeszt. Azt is kéri, hogy mindenekelőtt a megye törvényesen küldjön ki embereket egy mindkét felet érintő nyilvános tanúvallatásra, és ha az igazság ennek során kiderülne, erről az uralkodót is értesítsék. Mivel idáig ilyen nyilvános vizsgálat nem történt, így elegendő megkövetelt bizonyíték sem áll rendelkezésre, már csak azért sem, mert ő, az alperes prokurátora az elmúlt napokban Zólyom és Heves megye ügyeiben az uralkodó minisztereinél járt, és előtte még egy jelentés megtételére visszament Gyöngyösre, ennélfogva az alperes büntetlenségének bebizonyításában egyáltalán nem volt képes eljárni, így az semmit sem tud jogi ügyeiről, sem a peranyagok másolatairól, hacsaknem a tegnapi napon tőle kapott tájékoztatás és iratok alapján. Ebből adódóan nem lehetett képes egy ilyen nehéz ügyben hirtelen hathatós észrevételeket és más csatolmányokat előkészíteni. Mivel a Hármaskönyv II. részének 59. címe45 szerint azonban az ésszerű és jogos mentséget a bíróságokon mindig el kell fogadni, kéri a jelenlegi időpont elhalasztását, és követeli az uralkodó által kért hiteles értesítést, törvényes érveire és kifogásaira nézve pedig mint prokurátor a jövőben is fenn kívánja tartani működésének lehetőségét, ahogy az előzőleg felvett perben is. A felperesnek szintén ugyanaz a prokurátora, aki az előző napon is volt, aki a szükséges iratok birtokában ragaszkodik a korábbiakhoz és tiltakozik az alperes fél kifogása miatt, hogy az a vármegye közönségéhez fordul egy újbóli vizsgálatért. Ő is ugyanezért folyamodott a megyéhez, ugyanis már a per felvételének idején is arra sarkallta az alperest, ha van valami a birtokában, azt bírói úton vezesse elő. Bizonyosan benne van ugyanis az ország törvényeiben, nevezetesen az 1555. évi törvény 53.,46 az 1681. évi törvény 30.47 és az 1625. évi törvény 5. cikkelyében,48 hogy a felsőbb bírák rendeletéit 45 „Mi a «helyes mentség», melyet az ítélő levélbe szoktak iktatni és mikor van megengedve?" 46 Vélhetően I. Ferdinánd 1555. évi (XX.) dekrétumáról van szó: „A törvénytelen bírói parancsok ki nem adásáról és a törvényeseknek meg nem gátlásáról, és az ezeknek nem engedelmeskedők vagy a bírákat méltatlanul perbe hívók avagy törvénytelen bírói parancsokat kieszközlők büntetéséről, és a perújító parancsoknak az első folyamodású bírák részére való kiadásáról." 47 I. Lipót 1681. évi (III.) dekrétuma: „A törvénytelen meghagyó, betiltó, halasztó és visszafoglaltató parancsok ki nem adásáról s a kiadottaknak büntetés alatt nem teljesítéséről." 48 II. Ferdinánd 1625. évi (II.) dekrétuma: „A bírói hiteles és levélalakú parancsokról." 152
