Jancsó Éva: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1670–1672, 1683–1685 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 60. (Salgótarján, 2012)
1670
nevű jobbágy, most annak fia által használt darab földtől is, melynek bekerítésével a falu utcájának egy részét elfoglalva nagy kárára van Káiné lakosainak. Ennek ünnepélyesen ellene mondanak azzal, hogy ott kerítse el a telkét, ahol egykoron apja is tette. Tiltakozásukról bizonyságlevelet kérnek. Etthre Miklós a saját személyében ünnepélyesen viszontellentmond a bejegyzett tiltakozó tiltásának, és arról másolatot, viszontellentmondásáról pedig bizonyságlevelet kér. 49. (III. 21.) A törvényszék következő ülését június 16-17. napjára, Fülekre (Filek) hirdetik meg. Nógrád vármegye közgyűlése 1670. május 12. Fülek praesidium 50. (III. 21-27.) Kihirdetik I. Lipót április 22-én, Bécsben kelt, a jelenlegi zavaros közállapotok alkalmából a megyéhez írott levelét. Ebben I. Lipót nehezményezi, hogy jóllehet a minapi besztercebányai tárgyalásokra elküldte legbensőbb helytartóit, más jelesebb magyar tanácsosait és bizonyos melléjük rendelt követeit, hogy a megye szintén ott tartózkodó követeivel tárgyaljanak és határozzanak minden olyan veszélyről és ellenséges törekvésről, mely az ország köznyugalmát, békességét és megmaradását veszélyezteti; azzal a kikötéssel, hogy majd minden egyes dolgot terjesszenek az ő színe elé megerősítésül és a gyorsabb végrehajtás érdekében; a vármegye követei azonban nem tudni, miféle balítélettől és vakmerőségtől hajtva nem fogadták el sem a megbízóleveleket, sem a rájuk bízottakat nem adták elő, s nem adták át azoknak, akikhez küldve lettek, hanem bizonyos túlzott, őt sok tekintetben sértő követelésekkel eltávoztak, nem várva semmiféle elégtételt és választ. Az uralkodó tudomása szerint a következő, május hónap 12. napjára, Eperjesre egy másik gyűlést tűztek ki, az ország törvényeinek és az ő határozatainak súlyos sérelmére, azok megvetésével és nyilvánvaló lebecsülésével. S bár ez a cselekedet ok lenne a haragra és a szemrehányásra, Lipót annak bizonyítására, hogy a szelídség eszközével mérsékelte eddigi szigorát, és azt atyai jóságra és kegyességre fordította át, a jelenleg itt lévő és már említett tanácsosok egyhangú szavazatával és véleményével a királyság minden hűséges kara és rendje számára országgyűlés tartását határozta el a megye követeléseinek ügyében, már ha valamit közülük nem lehetne másként elsimítani. Eközben az ország felső részeiben Rákóczi Ferenc révén hirtelen támadt és lázadást szító ellenséges mozgalmak törtek ki, mely pártütéshez a megyéből is többen csatlakoztak, és Rákóczi még az uralkodóhoz hű tokaji parancsnokot, Rüdiger Stahremberg grófot is első tisztjeivel fogságba vetette, 26
