Jancsó Éva: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1670–1672, 1683–1685 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 60. (Salgótarján, 2012)
1672
341. (III. 170.) Másodszor: a másodalispán kijelentette, hogy az az adókivetési pénznek, amit a vármegye Tassy Mihállyal Kassára küldetett az ottani élelmezési biztosnak (annonae comissarius), 4 forint 40 dénár híja volt. Az eltűnt összeget a vármegye a saját kárának ismeri el, nem akarja Tassy Mihályra ráterhelni. 342. (III. 170.) Harmadszor: az alispán előterjesztette, hogy a divényi (Di- vin) parancsnok minden kila után 2 magyar forintot szed, a kivonatban (ex- tractus) pedig egy kassai köbölért 1 német forintot limitáltak. Ennek 3 kilája 2 forint 40 dénár, így minden 3 kila árából a parancsnoknak 60 dénár haszon marad, a vármegyének pedig ugyanennyi a kára. Divénybe 300 kilát rendelt a német parancsnok, és azután szedett adót a fenti módon. A kassai élelmezési biztos (annonarius) az ottani profontmestertől 1-1 forintot kér minden kila adókivetésből származó búza után, melyet a vármegye beszolgáltatott. Arra kell kérni a profontmestert, hogy úgy küldje a pénzt az adókivetésre beszállított búzáért, hogy a megyét kár ne érje, és a kivonatban előírtaknak megfelelően intézkedjen. Minthogy az adókivetések árszabásáról szóló kivonat a jegyzőnél van, annak másolatát küldje el a következő közgyűlésre. Addig is a szolgabírák tudakolják meg a parasztoktól, kik és mennyi kiláért fizettek a divényi parancsnoknak, és erről tegyenek jelentést a következő gyűlésen. Hogy pedig a szegény nép fáradságát megelőzzék, az alispán kérje a divényi adószedőtől annak másolatát, hogy melyik falu mennyit szolgáltatott be, kiknek a búzájából és mennyiért. Nógrád vármegye közgyűlése 1672. május 30. Fülek praesidium 343. (III. 170-171.) Elsőként kihirdették Paris Spankau generális levelét, melyben elmondja, hogy milyen feltételekkel bocsátotta el a két szolgabírót. 344. (III. 171.) Másodszor: Zsoldos (Soldos) Miklós (nemzetes), Heves vármegye jegyzője, aki elvitte Spankauhoz a megye levelét, megküldte az alispánnak a parancsnok pecsétes és aláírásával megerősített, a 13 vármegyéhez szóló nyomtatott pátensét, amelyet a közgyűlésben kihirdettek. Ennek az volt a célja, hogy az ország végre visszatérjen az uralkodó hűségére, s a köznyugalom ismét helyreálljon. 345. (III. 171.) Harmadszor: kihirdették a főispán május 8-án, Rajkán kiadott levelét, benne az uralkodó kegyes rendeletének másolatával, melynek eredetije Laxenburgban (Laxemburg) lett kiadva május 4-én. Ebben I. Lipót megparancsolja, hogy a Spankau által megadott határidőre az élelmiszerek taxájának árszabásán felül a követeit is küldje el a vármegye. 105
