Jancsó Éva: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1670–1672, 1683–1685 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 60. (Salgótarján, 2012)

1672

346. (III. 171.) Negyedszer: közzétették a főispán május 24-én, Nagyszom­batban írott levelét, benne az uralkodó főispánnak szóló, május 11-i, Laxen- burgban (Laxemburg) írt parancsolatának másolatával, melyben I. Lipót elha­tározván magát alattvalói helyzetének megkönnyítésére, elengedte az itteni német katonaság zsoldjának, gyertya- és sójárandóságának kifizetését, és csak a fa- és szalmaadás kötelezettségét hagyta meg a vármegye számára. 347. (III. 171-172.) Ötödször: kihirdették a pozsonyi magyar kamara leve­lét, mely szerint az uralkodó a magyarországi vármegyék dézsmáinak ha­szonbérbe adását a német és a végvári katonaság szükségleteinek fedezésé­re rendelte. Mindezekre a vármegye közönsége a következő határozatot hozta: megfe­lelő formában írni kell az esztergomi érseknek, a főispánnak, valamint a váci püspöknek, és hathatós érvekkel alá kell támasztani, hogy ha elveszik a dézs- mákat, az az ország lakosainak pusztulásához fog vezetni. E levél megírására az alispán mellé rendelik Battik Gergelyt, Pápay Pétert és az aljegyzőt. 348. (III. 172.) Hatodszor: mivel a szolgabírák panaszt tettek némely föl­desurak tisztjei ellen, hogy a fogyasztási adó (accisa) helyett az adókivetés kiegészítésére kiszabott taksákat nem akarják beszolgáltatni, írni kell a főis­pánnak, és a véleményét kérni ez ügyben. 349. (III. 172.) Hetedszer: Michalek Miklós szolgabíró írásbeli jelentést tett az uhorszkai, poltári és sóslehotai földesurak között május 25-én kötött szerződésről és egyezségről, mely a nevezett falvak közötti, régtől fogva meglévő és vita tárgyát képező határok kiigazítását tartalmazza. A három falu földesurai ezen megállapodásról hiteles bizonyságlevél kiadását kérik. 350. (III. 172-173.) Pápay Péter, Gyürky István, Gyürky Gáspár és Kálnó possessio más társtulajdonosai nevében és személyében törvényes prokurá- toruk, ifjabb Gyürky István ünnepélyes tiltakozást és súlyos panaszt terjeszt elő. Eszerint Bencsovjecs Jakab (providus) Szinóbánya possession időzve, nem tudni, miféle meggondolástól vezettetve, az ország jogaival, szabadsá­gával, az őszinte és keresztényi szeretettel ellentétben a saját és az említett Szinóbánya possessio török földesurának neve alatt, személyesen elment Tosonca possessio bírájához, és eltiltotta Szinóbánya lakosait a Kálnó pos- sessióhoz tartozó Kisfalud praedium területének használatától, a tiltakozó földesurak nyilvánvalóan hatalmas kárára és sérelmére, minthogy a szinó- bányaiak árenda formájában ott legeltettek ugyanezen földesurak teljes egyetértésével és engedélyével. Bencsovjecs pedig eltiltotta őket ettől, s hogyha Kisfalud említett területén a török földesúr vagy emberei megtalál­nák a szinóbányaiakat, fejüktől és jószágaiktól, avagy bármely ott talált dol­gaiktól egyenként, keresztényhez nem illő módon megfosztanák vala- mennyiüket. Ezért ünnepélyesen tiltakoznak, hogy ha Tosonca lakói úgy személyükben, mint dolgaikban valamely kárt szenvednek, egyrészt a költ­ségek, másrészt ugyanezen török eltiltás miatt, jogaik megvédésére fenn­106

Next

/
Thumbnails
Contents