A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)

Forrásközlés

Admoneáltatván bírák uraiméktól az porosok az jó békességre, engedte- nek az admonitiónak, és coram tribunali egymás követéssel és kézbeadással megbékéltenek. Ilyen formán, hogy a modo imposterum ha szintén valami­kor szabad legény korában volt is felőle valami gonosz hír, minthogy az őneki az A.-nak, akkori újvári generális uramtól22 őnagyságától condonálta- tott és gratiában vitetett, senkitől többé szemére ne vettessék, kit ha valaki az vígezésünk ellen cuntummatia23 [!] ductus megcselekednék, törvény fog hozzája térni, melyről testimonialist kívánván az A. pro juris sui futuram ad cautelam. Dabuntur ipsi testimoniales. /Bizonyságlevelet kér a felperes, jogai­nak jövőbeni biztosítékául. Kiállítják majd neki a bizonyságlevelet./ /16./ Anno 1656. die septima octobris. Mi, az szécsényi praesidiumban lakozó nemes és vitézlő törvénybeli bírák, és kívül valók: tekintetes nagyságos For- gách György és Esterházy Zsigmond, nemzetes és vitézlő Nadányi Miklós, Ormándi Péter, Farkas György, Kuti János és Libercsey Mihály, convocáltat- tunk tekintetes nagyságos gróf gimesi Forgách Ádám uram érsekújvári fő­generálisunk commissiójából ugyan az őnagysága jelenlétében ezen szécsé­nyi német várban, bizonyos dolgoknak törvény szerint való revisiójára. Primum et ante omnia ezt végeztük /XX./ Nemzetes vitézlő Földváry János uram tanquam A. intra bis quinde- nam coram tribunali sufficientibus testimoniis / úgymint felperes a bíróság előtt két héten belül, elegendő tanúvallomással/ bizonyítsa meg azt, hogy az a búza, melyet az magyar vitézek ennekelőtte töröké gyanánt elhajtottak, bi­zonyosan dézsmabúza volt, és csak per modum conductionis24 hozatott vol­na az Sárközről, és hogy az parasztemberek kette volt rajta, melyre nézve nem is volt módjuk benne, hogy elhajthassák. Melyet így megbizonyítván őkegyelme, refundáltatik plenarie az őkegyelme kára azok által, valakik azon búzának hajtásában interessatusok. 22 Valószínűleg Pálffy István (1626-1644) vagy Forgách Ádám bányavidéki (érsekúj­vári) generálisról (1644-1663) lehet szó. 23 Helyesen „contumacia" lenne 24 A két parasztot Földváry pénzért vagy terményért megfogadta, hogy szállítsák fel a Sárközből - valószínűleg a saját ottani birtokairól - a dézsmabúzát. A „per modum conductionis" jogi kifejezés azt egyértelműsíti, hogy a szekeresek a terményt nem a törököknek vitték adó gyanánt, hanem Földváry megbízásából szólítottak. A szö­vegből arra lehet következtetni, hogy ha a két paraszt nem lett volna a szekéren, a szécsényi katonáknak joga lett volna a terményt „töröké gyanánt" elkobozni. 83

Next

/
Thumbnails
Contents