A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)

Forrásközlés

Pro A. nobilis Paulus Némethy cum nostris legitimus ejusdem procura­tor, cum generali protestatione, reservando sibi facultatem procuratoriam in omnibus causae praesentis accessoriis, et jam semel propositiones eorun­dem I. nobis declaratas et assignatas proponit per modum actionis, signan­ter tali modo. /A felperes képviseletében törvényes ügyvédje nemes Némethy Pál, a seregszék által kiállított ügyvédvalló levéllel, általános jogfenntartó nyilatkozattal, megtartva magának ügyvédi szabadságát a jelen per minden tartozékában, az alpe­resek egyszer már kinyilvánított és átadott nyilatkozatát terjeszti be kereset gya­nánt, ilyen formán./ Primo. Nem tudatik micsoda indulattúl viseltetvén az megírt I. interessatus társaival együtt - ez ki ennekelőtte soha szokásban nem volt - többet kedvezvén az pogánynak mint az keresztyénségnek, az kapitányok hírek nélkül oly szokatlan dolgokat parancsolt legyen az várasi- aknak, hogyha csak két lovast lát is valaki, avagy csak annyinak nyomát is, tartozzék azonnal jószága és feje vesztése alatt az bírónak megjelentem, úgy az bíró az pogánynak. És az mi nagyobb, bár szintén parasztruhában látni is közülök valamely szolgáló embert, ugyanazon büntetés alatt tartozzék meg­mondani. Secundo. Az nyomjárást is nem az régi szokás szerint szokták víg­ben vitetni, hanem azonkívül is oly helyeken jártotják az nyomot, hol an- nakelőtte soha nem jártának. Sőt, habár vitézlő rendet ne lásson is, hanem csak tűzök rakásáról való füstöt lássanak is, az olyat is megizenik az po­gányságnak, az kivel nem tartoznának, mivel az pogány sem erőlteti arra őket, de ha szintén erőltetné is, nem tartoznak magukra assumálni, mivel ennekelőtte sem cselekedték az ilyeket. Tertio. Lívén ilyen is, hogy az jelen­való esztendőben Szent György nap tájban,17 mikor az füleki és szécsényi sereg együtt Hatvan felé mentek volna, az gyöngyösiek határokra noha kö­zel sem ért az vitézlő rend, mindazáltal megértvén az gyöngyösi bíró egy gyöngyöstarjáni embertől, ottan mindjárt megizenték Hatvanban, mely dol­gokból nem csak kár következhetett volna, de sőt méltán áruitatásnak mon- dathatik. Mely illetlen és keresztyénségtelen cselekedetekért kívánja az do­minus A., hogy az bíró interessatus társaival convincáltassék juxta titulum 16. partis primae.18 Super quo procurator praetensi domini A. petit reale ju­dicium. /Erről az említett felperes úr ügyvédje tényleges ítéletet kér./ Judex oppidi Gyöngyös et reliqui interessati ad puncta singillatim repli­cant tali modo. /Gyöngyös mezőváros bírája és a többi érintett pontról-pontra ha­ladva így felelnek./ Ad primum. Megváltják azt, hogy az vigyázást megpa­17 Szent György nap: április 24. 18 Tripartitum I. rész 16. cím. Hogy a hűtlenség vétke és a főbenjáró ítélet között kétféle kü­lönbség van. (WERBŐCZY 1990. 88-90.) Werbőczy itt egyébként sokkal inkább a hűt­lenségnek (felségárulás) a nemesek esetén érvényes vagyonjogi következményei­vel foglalkozik, mint magának az áruló tettnek minősítésével és osztályzásával. 77

Next

/
Thumbnails
Contents