A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)

Személynévmutató – életrajzi adattár

189. MOL P 449. 2. cs. III. Fase. No. 28a.) Egy 1671. jún. 29-én végzett tanúvallatásban pedig 65 évesnek tartják. (MOL X 7824. No. 7533. - C 1131. d.) A három adat jól egyezik. 1680. júl. 16-én is életben van még. (SZAKÁLY 1981a. 271.) Fiát: Pest-Pilis- Solt vármegye kecskeméti járásának szolgabíráját (1667-1679) ugyanúgy hívják, ám ez nem okozhat problémát a kései adatok személyhez kapcsolásánál, mivel ifj. Wat- tay Pál már 1679 februárjában meghalt. (BOROSY 1984. 1956.) 1681. szept. 12-én (id.) Wattay Pál még életben van, 1682. dec. 17-én már valószínűleg halott. (BOROSY 1985. No. 2107. és Id. tisztségeinél.) ♦ Nógrád vármegyei tisztségei: az 1636 és 1677 közötti időszakból vannak adataink esküdt ülnöki működésére. (Adataink: 1636. júl. 3. MOL P 1744. 13. cs. f. 19-23. 1641. máj. 29. BOROSY 1998. No. 28. 1652. márc. 13. DERL C/64. 2b. 14. d. 3. t. No. 2. 1656. okt. 2. MOL P 449. 2. cs. Fase. III. No. 28a. 1672. jan. 21. NML IV. 1. b. 1. d. 1672/No. 11. 1677. márc. 22. DERL C/64. 2b. 39. d.

9. t. No. 2.) Vagyonának mérete és közéleti működésének hosszúsága alapján azonban könnyen elképzelhető, hogy az 1640-es években egy ideig szolgabíróként működött. 1671. szept. 28-án Nógrád vármegye egyik jelöltje a helyettes alispáni posztra, ám végül Battik Gergelyt választják meg. (NML IV. 1/a. No. 3. p. 116.) Heves- Külső-Szolnok vármegyei tisztségei: 1668. júl. 11-én megerősítik esküdt ülnökként. (SZEDERKÉNYI 1891. 296.) Pest-Pilis-Solt vármegyei tisztségei: a jegyzőkönyvek alapján hosszú ideig esküdt ülnök, ám a tisztség neve leírva csak 1668. ápr. 30-án szerepel adataink között. (BOROSY 2001. 252.) 1681. ápr. 10-én az elhunyt id. Michalek Miklós utódjaként helyettes alispánná választják. (BOROSY 1985. No. 2089.) 1682. dec. 17-én választják meg helyette a néhai id. Ráday András kisebbik fiát: Ráday Gáspárt, ami valószínűleg Wattay halálát jelzi. (BOROSY 1985. No. 2138.) 1670. aug. 11-én Nógrád vármegye őt küldi Pelargus György szolgabíróval együtt a királyhoz és az ország előkelőihez Némethy Pál alispán és társai szabadulása érdekében. (NML IV. 1/a. No. 3. p. 45.) 1644. aug. 10. körül apósával, Budai Bornemisza Bolgár Pállal együtt őt is letartóztatja Liptay István szécsényi alkapitány. (MOL P 449. 2. cs. III. Fasc. No. 28a.) Szécsény 1663. évi feladása után Fülekre költözik. (SZAKÁLY 1981a. 271.) ♦ 1638-ban száz ezüsttallérért egy szécsényi házat vásárol Tarnóczy Ferenctől. (JAKUS 1985a. 135.) 1654 előtt a Nógrád megyei (Nógrád)megyeren a Fegyvernekyek birtokrészének zálogbirtokosa, a birtokrész még 1674-ben is a Wattayak kezén van. (Tóth 2001. No. 1308. Tóth 2004. 35.) 1657-ben illetve 1669-ben a Nógrád megyei Pi- linyben említik jobbágyait. (DERL C/64. 2b. 49. d. No. 37. és NML IV. 1. b. 1. d. 1669/No. 3.) 1659-ben száz arany kölcsön fejében sógornőjének: Budai Sárának zálogosítja el három, a Nógrád megyei Pilinyben bírt jobbágyát. (NML IV. 1/a. No. 3. p. 202-203.) Budai Bornemisza Bolgár Pál 1661-ben bekövetkezett halála után vejeként jószágainak tekintélyes részét megörökli. Mivel a Wattay Pál által az öröklött birtokokra szerzett adománylevélből és az egyéb kapcsolódó iratokból a két Budai-lány pontos neve hiányzott, ezért 1662. márc. 27-én Szécsényben a Garamszentbenedeki Konvent két küldötte előtt Budai Sára illetve Budai Anna férje: Wattay Pál külön megegyezést kötnek a Pest, Pilis, Solt, Csongrád és Bács megyei birtokok elfelezésé- ről. A megállapodást 1662. júl. 1-én I. Lipót is megerősíti (

consensus), az örökösöknek adományozva a pontosan felsorolt birtokokban rejlő királyi jogot. (MOL A 57.

10. köt. 829-832.) 1663-ban például Wattay Pált a Nógrád megyei Told puszta negyedének birtokosaként említik. (NML IV. 1. b. 1. d. 1664/No. 4.) 1669-ben a Nógrád megyei (Nógrád)megyeren említik jobbágyát. (NML IV. 1. b. 1. d. 1669/No. 3.)

420