A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)

Személynévmutató – életrajzi adattár

1670. jún. 17-én sógornője: Budai Sára Nógrád vármegye törvényszéke előtt említi a Nógrád megyei Kiskér (Kiarov, SK) kuriális pusztával kapcsolatos vitájukat. (NML IV. 1/a. No. 3. p. 41.) 1671. jún. 11-én ő tiltakozik Nógrád vármegye előtt a kiskéri ti- zedbérlet meghirdetése ellen. (wo. 97.) 1670-1672-ben a Nógrád megyei (Szarvas)ge- de egyik birtokosa. (DERL C/64. 2b. 11a. d. 9. t. p. 288. és p. 297.) 1676-ban a Nógrád megyei (Mátra)szőllősön említik jobbágyát. (NML IV. 1. b. 2. d. 1676/No. 7.) Apósának: Budai Bornemisza Bolgár Pálnak halála után megörökölte annak a hódolt Bácskában bírt igen tekintélyes birtokállományát is. A bácskai birtokok teljes listáját csak az 1680-ban készített urbáriumból ismerjük. A forrás további birtokait is említi: Nógrád megyében részbirtok Bér faluban, Pest megyében részbirtokok Alsó- némedi és Körtvélyeskesző falvakban, Pest, Pilis, Solt és Csongrád megyékben összesen 25 puszta. (SZAKÁLY 1981a. 271-272. 416. Egy adalék: Borosy 1999. No. 212.) A család 1697-ben meglévő birtokainak listáját Sarlay Samu rövid közléséből ismerjük. (SARLAY 1934. A Wattay Pálról itt szereplő életrajzi adatok viszont valószínűleg jórészt hibásak.) Nagy valószínűséggel református. (Egy erre utaló jel: BOROSY 1999. No. 255.) Nógrád vármegye 1658. évi nemesi összeírásában 1 forintos összeggel szerepel, a szécsényi járás birtokos nemesei között.

Wesselényi Ferenc /hadadi/ gróf (exc.) - Franciscus Vésseleni de Hadad perpetuus in Murány- felperes (1656) 3- levele bizonyíték a seregszék előtt folytatott perben (1660) 91- jászárokszállási jobbágyai: Fejér István és Jakus Márton mint felperesek (1658) 39- kecskeméti jobbágyai: Kalocsa András és Pál János mint károsultak (1656) 3- Magyarország nádora, a kunok bírája (1656,1658) 3, 39

(*1605-fl667. márc. 27. Besztercebánya) Az eredetileg Nógrád megyei, ám a Bátho- ry-fejedelmek Erdélyében felemelkedő Wesselényi család sarja, amely nevét a Nógrád megyei Nagyveselény/Veselény faluról (utóbb pusztáról) nyerte. (NagyiváN

12. köt. 158-163. Deák 1878.1-28. VÁRKONYI1987. 76. Egy nógrádi adat: 1551. júl. 27. Wesselényi Miklós Nógrád vármegye alispánja. MOL P 481. 28. cs. Fase. LXXXIV. No. 2.), Wesselényi István (fi 627) és Dersffy Kata (J1607) fia. Wesselényi Ferenc első felesége magyarbéli Bosnyák Zsófia (*1609-fl644, esküvőjük: 1629), második hitvese rimaszécsi Széchy Mária Anna (esküvőjük: 1645). A beteges Wesselényi Ferenc előbb 1666. márc. 20-án, majd 1667. márc. 14-én végrendelkezett (MOL A 57.13. köt. 470-471. és 473-477.), és 1667. márc. 27-én hunyt el Besztercebányán. (ACSÁDY 1884. 492. és Történelmi Tár 1904.154.) Rendelkezésünkre áll Wesselényi Ferenc 1646-ban készült portréja. (WlDEMAN 1652. No. 91.) ♦ Wesselényi Ferenc 1616. márc. 2-től az olmützi jezsuita kollégiumban tanul, 1619-től 1623-ig pedig feltehetően a nagyszombati jezsuita kollégiumban. (SZÖGI 1991. 203. VÁRKONYI 1987. 80. 82.) 1623-től Esterházy Miklós nádor (1625-1645) udvari embere. 1626. okt. 13-án azonban Bethlen Gábor erdélyi fejedelem „bejárójaként" (= fiatal familiáris) említik, (wo. 87.) 1634. jan.

12-én írott levelében Esterházy Miklós nádor bejelenti Pálffy István bányavidéki generálisnak, hogy Wesselényit fogja ajánlani a füleki főkapitányi posztra, (wo. 92.) 1635 és 1646 között Wesselényi Ferenc apósának: magyarbéli Bosnyák Tamásnak (fi634) utódjaként rendes füleki főkapitány (1635. febr. 24. Utasítás Wesselényi ré421