A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Pálffy Géza: A szécsényi seregszék eddig ismeretlen jegyzőkönyve (1656–1661) - „Végvári mikrotörténet": a szécsényi seregszék jegyzőkönyve
A seregszék személyzetének alábbi bemutatása mellett e véleményünket erősíti, hogy a mezőváros egykori tanácsának és bíróságának működéséről a 17. század közepéről eddig nem kerültek elő adatok, még a téma leglelkesebb kutatójának, Jakus Lajosnak, illetve forrásunk közreadójának széles körű gyűjtéséből sem. Ami egyedül megmaradt, az a vásárbírák (judex fori/judex forensis) tiszte volt, hiszen rájuk a gazdasági kapcsolatok miatt lényeges országos soka- dalmak és heti vásárok lebonyolításához égető szükség volt. Őket viszont - miként ezt forrásunk több helyütt vitathatatlanul bizonyítja (4., 25., 45., 61.) - saját seregszéki ülésein a királyi katonaság maga választotta. Mégpedig - nem tévedés - az egyik vásárbírát a lovasság, a másikat a gyalogság delegálta, a megválasztottak pedig általában maguk is végvári katonák voltak. A „vitézlő törvényszék" személyzete A szécsényi seregszéket forrásunk többféleképpen nevezte. Míg a leggyakoribb változat a rövid latin nyelvű sedes bellica (azaz „hadiszék"116) volt, hosszabb elnevezései (sedes judiciaria/sedes bellica praesidii Szecseniensis, pl. 6/VII. vagy 9/X.) frappánsabban utaltak arra, hogy a szécsényi véghely (praesidium) és őrsége, azaz mint a korban nevezték a szécsényi „sereg" katonai törvényszékéről, azaz - a történeti irodalomban a 20. század elejétől meghonosodott és elfogadott elnevezésnek megfelelően117 - a szécsényi seregszékről volt szó. Egy alkalommal ugyanakkor a magyar „szécsényi vitézlő szék" elnevezés (94/CXLVII.) is előfordul. Ez jól mutatja és egyúttal megerősíti azon korábbi tapasztalatunkat, hogy a 17. században magyar nyelven az intézményt többnyire vitézlő (törvény)széknek titulálták. Ezt igazolja továbbá az is, hogy tagjait összegző elnevezéssel röviden „nemes és vitézlő törvénybí- rák", hosszabban pedig „szécsényi praesidiumban lakozó/lakos nemes és vitézlő törvénybeli/törvénytevő bírák" alakokban emlegették.118 A védelmi rendszer más végváraihoz hasonlóan a szécsényi seregszék a véghely őrségét irányító mindenkori szécsényi (fő)kapitány katonai ítélőszéke volt. így a forrásban latinul többnyire magistratusként, magyarul pedig egy-egy ízben „magisztrátus uram"-ként (19/XXVI.) vagy „főmagistratus uram "-ként (92/CXLI.) említett személy maga a (fő)kapitány, id. Koháry István volt. Mivel azonban Koháry - mint említettük - 1657 februárjától egyúttal füleki főkapitány is lett, ezt követően meglehetősen ritkán tartózkodott Szécsényben; noha 1656 tavaszán és nyarán - amint ezt forrásunk bizonyítja - még hosszabb időket töltött az Ipoly partján. (1661-ben viszont már Fülekből 116 1659 augusztusában egy alkalommal magyarul is felbukkan forrásunkban e kifejezés: „ezen hadiszékre convocált bírák" (66/CII.) 117 Vö. Pálffy 1995.11-17. stb. 118 Ld. erre részletesen a seregszék üléseinek listáját. 39
