A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)

Személynévmutató – életrajzi adattár

Oláh Mihály - Oláh Mihok- szolnoki magyar vasas rab (1657) 34- béklyójából való megszabadítása (1657) 34

Valószínűleg azonos azzal az Oláh Mihály szécsényi lovaskatonával, aki az 1650. júniusában Bács megyében portyázó lovasok között szerepel. (MOL P 287. Ser. I. Fasc. A. No. 193.) Lehetséges, hogy azonos azzal a személlyel, aki 1676. szept. 22-én a Bodrog megyei (bácskai) Csávoly lakóinak panaszlevelében szerepel fosztogató fü- leki katonaként. (HEGEDŰS 1981.159.)

Olasz Kata - Olasz Kata/Katus, Vas Janosne, Vas Kata- alperes (1660) 88, 97- Vas János özvegye (1660) 82, 88- Vas Ágnes anyja (1660) 82- Szántó Gergely felesége (1660,1661) 88, 97- Olasz Pál testvére (1660) 82

Pontosabban nem azonosítható nemesi család tagja. (ld. Olasz Pálnál) Elképzelhető, hogy azonos azzal az Olasz Katával (nemz), aki 1690. ápr. 23-án a Dúl Mihállyal együtt Szécsény újratelepítésén fáradozó Vajszár István (n) feleségeként tűnik fel. (PÁLMÁNY 1978. 34-35. PÁLMÁNY 1986a. 74.) ♦ Olasz Kata és Judit 1679-ben a Nóg- rád megyei (Galga)guta lakosait tiltják Uzsa, Vanyarc, Újlak és Kisbercel puszták határának élésétől. (NML IV. 1. o./dd. 1. köt. p. 1.)

Olasz Pál (v/ n, v) - Olasz Pal/Pál- a szécsényi seregszék belső tagja (1660-1661) 92, 96- a szécsényi seregszék összehívója (1658) 38- hivatalból felperes (1657) 19, 38- alperes (1661) 96- unokahúgának, Vas Ágnesnek gyámjaként felperes (1660) 88, 97- szécsényi helyettes kapitány (1657,1658) 19, 21- Vas Ágnes nagybátyja (1660) 82- Olasz Kata testvére (1660) 82- szécsényi háza, a seregszék helyszíne (1656) 19, 38, 39- az egri rabokat sarcon elbocsátotta (1659) 62

(fi661. ápr. 26.) Pontosabban nem azonosítható nemesi család tagja. (Nagy Ivánnál és Kempelen Bélánál pusztán szórványos adatok: NAGYIVÁN 8. köt. 217-218. Kempe- LEN 1911-1932. 8. köt. 55-57.) Lehetséges, hogy a 17. századból ismert azonos családnevű gyöngyösi katolikus családból származik (FEKETE 1932-1933. No. 17. 210. Dezséri-Bacho 1941. 83. Szederkényi 1891. 292. 449.), de éltek Olasz nevű nemesi és közrendű családok más helységekben is, így például Cegléden, Makón és Szendrőn. Az utóbbiak esetében - mivel katonák - talán még nagyobb a rokoni kapcsolat valószínűsége (1610. febr. 2. Olasz Illés szendrői katona. OPPEL 1908. 133. 1642. febr. 6. Olasz János szendrői alkapitány. BOROVSZKY 1896-1897. 1. köt. 247. 2. köt. 248. és egy másik adat ugyanerre a szendrői tisztre: 1644. jan. 6. SZAKÁLY 1997. 341.) Sokszor a dalmáciai, és különösen gyakran a raguzai származású családokat illették ez370