A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Személynévmutató – életrajzi adattár
zel a vezetéknévvel. ♦ 1653. febr. 12-én Olasz Pál már szécsényi (lovas)hadnagy, hatalmaskodásai miatt panaszkodik rá Nógrád vármegye Koháry István kapitánynál. (TÓTH 2001. No. 1115.) 1658. júniusában ugyanezt a posztot tölti be, de ekkor valami miatt letartóztatásban van. (ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 318a. f. 156.) 1660. jan. 8- án Pest-Pilis-Solt vármegye ötven tallért adományoz török fogságból való szabadulására. (Borosy 1983. No. 582.) Pető István 1660. márc. 8-án tett végrendeletében megemlíti Olasz Pál szabadulására közvetetten nyújtott 225 tallérnyi kezességét. (MOL P 481.1. cs. Fase. I. No. 35.) A testamentum szövege arra utal, hogy Olasz Pál ekkor már szabad, és visszatért Szécsénybe. 1660. jún. 13-án szabad emberként megjelenik a seregszék előtt. 1661. ápr. 26-án a gyarmati, palánki, szécsényi és füleki vitézek egyik balsikerű portyáján veszti életét. Halálakor is lovashadnagy. (MOCSÁRY 1820-1826. III. köt. 193. Jakus 1985a. 127.) Nem tudjuk, hogy Mocsáry adata mennyire megbízható. 1664. ápr. 21-én említenek egy Olasz Pál nevű füleki lovaskatonát (MOL X 1047. No. 802. - 40575. d.), akinek 1664 őszén Wesselényi Ferenc mint saját „conventiós szolgájának" védlevelet is ad Balassa Judit ellen (MOL E 199. 9. cs. IV/4. t. No. 681.), és aki 1666. júl. 5-én a nádor hadnagyaként szerepel, (uo. No. 1051.) 1668. dec. 13-án mezőszegedi Olasz Pál néven ugyanő feltűnik egy füleki ta- núvallatási jegyzőkönyvben is kb. 45 éves nemes személyként, tehát 1623 táján született. (ANDJC Fd. 27. 39. cs. (II/3.) f. 50-51.) Ismerünk továbbá egy Olasz Pált, aki az 1670-es évek első felében biztosan putnoki alkapitány. (1671. ápr. 14. HORNYIK 1865. 205.1673. jan. 31. MOL X 1047. No. 278. - 40574. d„ ill. dec. 11. ÖStA KA HKR Prot. Reg. Bd. 344. f. 493. Feltehetően farkasföldi Farkas Fábián alkapitány [1655— 1671?] utódjaként. SÁRKÖZY 2006. 263.) Utóbb felsorolt adataink talán egy személyre vonatkoznak, aki azonban könnyen lehet a seregszéki jegyzőkönyvben szereplő Olasz Pál fia vagy rokona is. A közeli rokonságot (vagy egyezést) egyértelművé teszi az idézett 1671. ápr. 14-i forrás, amely Olasz Pál pusztaszeri részjószágának bérbeadásáról szól. (Id. lent az 1654. évi szerződést) 1673. ápr. 21-én ez az Olasz Pál még életben van. (BOROSY 1984. No. 1641.) ♦ 1653-ban a Garamszentbenedeki Konvent nádori adomány nyomán beiktatja Olasz Pált és Bélteki Pált a Csanád megyei Hodics/Hódegyház (Jazovo, SR), Morotva, Pádé (Padej, SR) és (Razsán)szentmiklós rác falvak birtokába. (BOROVSZKY 1896-1897. 1. köt. 247.) Hodics miatt egy későbbi adományossal, Dienes Györggyel perbe keverednek, amelyet megnyernek, (uo. 2. köt. 213.) Pádé egész faluban bírt felét Olasz Pál később valószínűleg eladja Bélteki- nek. (uo. 2. köt. 471.) 1654. jan. 22-én Olasz Pál szécsényi lovashadnagy 25 császári tallérért zálogba veszi Jakabházy/Eötvös Gáspártól annak a Csongrád megyei Pusztaszerben bírt harmadrészét. (HORNYIK 1865. 180.) Nógrád vármegye 1658. évi nemesi összeírásában 24 dénáros összeggel szerepel, a szécsényi járás birtokos nemesei között. Olasz Szabó István - Olasz Szabó István- a szécsényi seregszék belső tagja (1659) 61- szécsényi vásárbíróvá választása a gyalogság részéről (1657) 25- szécsényi gyalogoskatona (1657) 25- megerősítése szécsényi vásárbírói tisztében (1658) 45 1644. aug. 10. körül szécsényi lovaskatonaként vesz részt Budai Bornemisza Bolgár Pál elfogásában. (Jakus 1987b. 33.) Lehetséges, hogy azonos azzal a Szabó/Poharich 371
