A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)

Személynévmutató – életrajzi adattár

249.) Végrendeletében név szerint csak a következő birtokait említi: Árva megyében Lestinán (Lestiny, SK) egy részjószág, Nyitra megyében Libihaván (Libichava, SK) zálogjogon két jobbágy, Solt megyében Fájsz fele. (DERL C/64. 2b. 32. d. 6. t. No. 8.) Lányai 1677. máj. 4-én a divényi kastélyban a következő atyai örökös és zálogos jószágaikról tettek osztályt: Nógrád megyében Kislibercse, Paróca, Tóthartyán, Szinó- bányán (Cinobana, SK) egy részbirtok, Füleken egy ház, Losoncon (Lucenec, SK) egy majorház, Kislibercsén egy udvarház és egy malom, Parócán egy kőház. (DERL C/64. 2b. 57. d. 7. t. No. 5.) Evangélikus, az 1659. évi pozsonyi országgyűlésen az evangélikus rendek között említik (BOROSY 2001. 52. 61. 78.) Testvérével: Libercsey Ferenccel együtt 1652-ben felújíttatja a nagylibercsei evangélikus templomot. (Oko- LICSÁNYI 2009. 177. és 105.) Nógrád vármegye 1658. és 1661. évi nemesi összeírásában is a losonci járás birtokos nemesei között szerepel, előbb 45 majd 50 dénárral.

Liptay István/kisfaludi/ (n, v/ nemz, v/ tek, v) - Kis Faludi Liptai/Liptaj/ Liptai/ István- a szécsényi seregszék összehívója (1656-1659) 8,15,20,40-41,47,50,55,65- a szécsényi seregszék belső tagja (1658) 42- hivatalból felperes (1657) 32- szécsényi alkapitány (1656-1659) 4-5,8,10,14,15,20,22,24,26,30,32,40,49,54- szécsényi háza, a seregszék helyszíne (1656-1659) 4-5, 8, 10, 14-15, 22, 24, 26, 30, 32, 40-41, 43, 49, 55, 65

(*1611 körül?-fl660) Liptó vármegyei eredetű, a 13. századig visszavezethető nemesi család tagja, amely a 16. századtól Nógrád megyében - Kisfalud és Varsány községekben - is rendelkezett birtokokkal. (Az utóbbi helyen csak zálogbirtokosként.) (Nagyiván 7. köt. 129-137. Nagy 1907. 89-90.) Liptay Imre (fl633 jan./febr. - Nagy 1858. XXIV. Botka 1867. 99-107.) honti- (1603-1609), majd barsi alispánnak (1612-1626), a magyar rendek portai követének (1619), a zólyomi és dobronyai vár gazdag zálogbirtokosának első feleségétől: nagy- és kiskálnai Kálnay Zsófiától született fia, Liptay György (fl657) lévai alkapitány (1641-1657) édestestvére. (Liptay Imre barsi és honti alispáni működésére [megbízható adatok]: BOTKA 1867. 2-3. 761. BOROVSZKY 1906. 346. Liptay György tisztségviseléséhez: Haiczl 1933. 60.) Liptay István felesége borfői Bory Judit. (A Bory-család monográfusa, Gregorich Mária az asszonyt nem tudta elhelyezni a családfán. Gregorich 1935. 45.) Liptay István egy 1656. szept. 30-án felvett tanúvallatási jegyzőkönyvben 45 évesként szerepel. (Hornyik 1865. 189.) 1659 végén Liptay István már súlyos beteg, ekkor vagy 1660 legelején végrendelkezik, 1660 elején hal meg Léván. (JAKUS 1985a. 127. és JAKUS 1987b. 36-37. A végrendelet kiadása: Nagy 1858. 44-47.) Bory Judit nem marad sokáig özvegy, 1661. szept. 21-én már gyarmati Balassa Ádám felesége. (MOL P 449. 8. cs. I. Fasc. No. 12.) ♦ Liptay István 1642-ben Nadányi Miklós utódjaként kerül a szécsényi alkapitányi posztra (JEDLICSKA 1910. 338.), amikor a Haditanács a szőgyéni kapitánnyá előlépő Nadányi helyére márciusban kinevezi a tisztségre, többek között Gerhard von Questenberg alelnök javaslatára. (ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 286. f. 329. és uo. Reg. Bd. 287. f. 85.). Májusban Liptay „obrister leytnant zu Szezhin" kéri beiktatásához a szokásos dobot és zászlót. (ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 286. f. 424- 425.) Ettől kezdve 1659 szeptemberéig folyamatosan szécsényi alkapitány (1642. júl.

352