A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Személynévmutató – életrajzi adattár
5-én és 1644. aug. 10. körül: MOL P 449. 2. cs. III. Fasc. No. 28a., 1647. márc. 26: MÓL P 449. III. Fasc. No. 16. és 1649. jan. 29.: MOL P 638.11. cs. 6. t. 1649/f. 3-4.), amikor szept. 20-án Farkas György bujáki alkapitány levelében friss fejleményként említi, hogy Liptay régi ígéretét teljesítve lemondott tisztéről. (MOL X 1047. No. 786. - 40575. d. és ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 320/1. f. 386.) Forgách Ádám bányavidéki főkapitány Liptay helyére Géczi Gábort, az említett Farkas Györgyöt és Ormándi Péter javasolja, akik közül szeptember végén végül Ormándi nyeri el a posztot. (ÖStA KA HKR Prot. Reg. Bd. 320/2. f. 236., f. 242. és ÖStA AVA FHKA HKA HFU rote Nr. 207. Konv. 1660. Jan. f. 283-284.) Liptay István Koháry István familiárisa. A familiárisi kötelék valószínűleg már az előző generációban is fennállt. ♦ 1634-ben testvérével: Liptay Györggyel együtt kibocsátja kezéből a zólyomi és dobronyai várakat, apjuk zálogbirtokait. Nadányi Miklóstól 1636-ben zálogba veszi a Nógrád megyei Tolmácsot, majd 1637-ben a Hont megyei Dalmadot is (Domadice, SK). (Nagy 1858. XXV.) 1647. márc. 26-án Draskovich János nádortól id. Ráday Andrással, Voxith Horvát Istvánnal és Semléki Jánossal együtt adományként megkap egy szécsényi házat és a Pest megyei Farkasd pusztát. (MOL P 449. 2. cs. III. Fasc. No. 16. Az iktatási jelentés: DERL C/64. 2b. 15. d. 6. t. No. 26.) 1649. ápr. 12-én egy megállapodás keretében kézhez veszi Balogh Dánielnek a Nógrád megyei Csaláron (Öe- láre, SK) lévő birtokrészét. (uo. 4. cs. Fasc. I. No. 22.) 1649. jan. 29-én egy ezer tallér értékű török rabjának átengedéséért zálogjogon megkapja a Pándi család kelenyei (Klehany, SK - Hont megye) részbirtokát. (MOL P 638.11. cs. 6.1.1649/f. 3-4.) 1652. dec. 2-án megosztozik testvérével, Liptay Györggyel két rezidencián. A pozsonyi ház ezután teljesen bátyjáé lesz, a lévai pedig teljesen Istváné. (MOL P 449. 4. es. I. Fasc. No. 26.) Szintén 1652. dec. 2-án Pálffy Pál nádortól adományt nyer a Bács megyei (Kis)sári és Militics (Srpski Militic, SR) egész birtokokra, (uo. No. 21. Kiadja: Nagy 1858. 40-41.) 1653. máj. 27-én a Nyitra megyei (Zsitva)födémesen (Úl'any nad Zitavou, SK) lakó egy jobbágyát és egy zsellérét elzálogosítja Farkas Pál nógrádi al- kapitánynak. (MOL P 638. 11. cs. 6. t. 1653/f. 3-4.) 1654-ben a család előnevét adó Nógrád megyei Kisfalud kuriális puszta (praedium) fő birtokosaként említik. (TÓTH 2001. No. 1287.) 1656. szept. 9-én megosztozik testvéreivel: Liptay Györggyel és Jánossal minden olyan apjuktól maradt ingó és ingatlan jószágon, amelyet korábban még nem osztottak el. (MOL P 449. 4. es. I. Fasc. No. 28.) 1657-ben felettesétől, Koháry István szécsényi (fő)kapitánytól, és annak fiaitól 8868 forintért zálogba veszi a Hont megyei Szitnya vár és uradalom háromnegyedét. (Nagy 1858. XXV.) 1657-ben a Nógrád megyei (Ipoly)varbón (Vrbovka, SK) említik jobbágyát. (DERL C/64. 2b. 49. d. No. 37.) Élete végén tett végrendeletében (1659/1660) a következő településeken lévő birtokait sorolja fel, ezek - valószínűleg a szitnyai vár néhány tartozékának kivételével - mind részjószágok: Bács megyében (Kis)sári és Militics, Bars megyében Léván egy ház majorsággal és (Garam)újfalu (Tekovská Nová Vés, SK). Hont megyében Darázsi (Drazovce, SK), (Hont)bagonya (Bohunice, SK), Kisterjén (Dőlné Te- rany, SK), Kelenyen (Klehany, SK), illetve a szitnyai vár és hozzátartozó jószágok. Liptó vármegyében nem meghatározott kisebb birtok vagy birtokok, Nógrád megyében Kisfalud, Szécsényben ház majorsággal, Táb puszta és Varsány (utóbbi szőlőkkel), Pest megyében Farkasd puszta, Zólyom megyében Korponán (Krupina, SK) egy ház majorsággal és (Tót)pelsőc (PlieSovce, SK). (Nagy 1858. 45-46.) Alkapitányi tiszte után a szécsényi határban 100 kilányi szántófölddel rendelkezett. (PÁLMÁNY 353
