A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Személynévmutató – életrajzi adattár
11-én és 1669. márc. 2-án már megint egyszerű esküdt ülnökként tűnik fel. (NML IV. 11/1. Fase. I. No. 8. és MOL P 481.1. cs. Fase. 1. No. 40.) Valószínűleg haláláig esküdt ülnök marad. Hont vármegyében viselt tisztségei: 1654. máj. 7-én esküdt ülnökeként említik (DERL C/64. 2b. 38. d. p. 29-31.), és bizottsági tagsága alapján még 1659. júl. 9-én is ülnök. (SZEDERKÉNYI 1891. 74.) Pest-Pilis-Solt vármegyében viselt tisztségei: 1660. dec. 9-én a tisztújító széken a négy alispánjelölt egyike, ám végül Iványi Fekete Lászlót választják meg. (PML IV. l-c/2. 1. d. 1660. dec. 9./No. 1.) 1649. ápr. 12-én a divényi várból keltezi Pest-Pilis-Solt vármegyének írott levelét, ekkor már valószínűleg Balassa Imre divényi várának kapitánya. (PML IV. l-c/2. 1. d. 1646/No. 2.) 1652. ápr. 7-én kifejezetten e poszton szerepel. (NML Vili. 701. 22. d. No. 3.) 1656-ban kilép Balassa Imre szolgálatából: Forgách Ádám familiárisaként a gácsi vár kapitánya lesz, és az is marad egészen haláláig. (1667. máj. 4-én egy új instrukció kiadása miatt Libercsey ismét reversalist ad: MOL P 287. Ser. II. Fasc. FF. f. 51. Az instructio: 1667. máj. 1. SZÁDECZKY 1891. 521-525. Egy kései adat gácsi kapitányságára: 1669. febr. 4. DERL C/64. 2b. 32. d. 6. t. No. 5.) 1656. máj. 15-én Nógrád vármegye őt küldi Wesselényi Ferenc nádorhoz követségbe. (TÓTH 2001. No. 1454. 1469.) Madách János mellett Nógrád vármegye követe az 1659. évi pozsonyi ország- gyűlésen. (Borosy 2001. 30-34. 51-52.) 1666. júliusában Wesselényi nádor személyes kérésére részt vesz Balassa Imre divényi várának ostromában, mint a helyszín jó ismerője. (MOL P 287. Ser. II. Fasc. CC. L betű f. 46-47.) ♦ Öröklött Nógrád vármegyei birtokrészeit - Kislibercse (Luboriecka, SK), Nagyparóca (Pravica, SK), Tóthar- tyán (Chrt'any, SK) és Alsóludány falvakban - házassága és adományok révén további Nógrád, Pest és Solt megyei birtokokkal bővítette. Még 1643-ban is ő kezeli öccsei: Libercsey Ferenc és Pál helyett az atyjuktól öröklött osztatlanul bírt jószágokat. (DERL C/64. 2b. 41. d. 19. t. No. 1.) 1643-ban anyai nagyanyja: Kürtössy Borbála végrendeletében neki és fiútestvéreinek hagyja a Nógrád megyei Nagykürtösön (Vel'ky Krtiá, SK) lévő birtokrészét és szőlőjét. (DERL C/64. 2b. 32. d. 6. t. No. 23. 1665-ben a portióra nádori adományt is nyer. uo. Regeszta.) 1652-ben megállapodik édestestvérével: Libercsey Ferenccel a (nagy)parócai kőház és a kislibercsei faház, illetve a hozzájuk tartozó jószágok használatáról. (DERL C/64. 2b. 32. d. 6. t. No. 23. Regeszta.) 1652-ben ők ketten a Nógrád megyei Vilke (Vel'ká nad Iplom, SK) birtokosai. (BOROVSZKY 1911. 134.) 1655-ben Belényesi Péterrel együtt Wesselényi Ferenc nádortól adományként megkap két, a Pest megyei Boldogasszonyegyháza és (Szi- get)csép pusztákban lévő részjószágot, illetve egy birtokrészt a Csanád megyei Korhány pusztában, (uo. Regeszta) 1659. okt. 29-én édestestvérével: Libercsey Ferenccel I. Lipóttól királyi joggal új adományt (nova donatio) nyer három egész kis/alsóliber- csei nemesi curiájukra, illetve Kislibercse, Nagyparóca és Tóthartyán egész birtokokra, amelyeket fele-fele arányban addig is békésen bírtak. (MOL A 57. 12. köt. 382.) 1659-ben Darvas Jánossal, Szalatnai Györggyel és Pozsgai/Szőcs Istvánnal együtt Wesselényi Ferenc nádortól adományként megkapja a Bács megyei Pervani- ca/Perbanica (Pernavica), Rivica és Dionice birtokokat, (uo. Regeszta.) 1660-ban és 1664-ben Libercsey Ferenccel együtt a Solt megyei Nadka/Natyka puszta birtokosaként lép fel. (Borosy 1983. No. 637. 885. Ehhez: MOL A 57. 16. köt. 452-453.) 1663- ban a Nógrád megyei Sztregován említik jobbágyát. (SZEDERKÉNYI 1891.343.) 1665- ben a Solt megyei Fajszon említik jobbágyát. (Borosy 1999. No. 184.) 1668. jún. 19-én egy birtokbaiktatás helyszíne Libercsey füleki háza. (MOL P 287. Ser. I. Fasc. B. No. 351
