A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)

Személynévmutató – életrajzi adattár

Gódor [István] - Gödör- Tót Mihály felperes adósságát az ő megbízásából átveszi Kurta Máté (1659) 56

A Gódor családnév a 17. században gyakran feltűnik a Galga-mentén: a Pest megyei Bagón és Hévízgyörkön. (pl. 1646. nov. 5. Baghi/Gódor András HORVÁTH 1981. No. 87. 1654. dec. 21. Gódor Mihály: Péter János hévízgyörki jobbágya, uo. No. 143.) Talán Gódor István is erről a vidékről származott, és ebben az esetben nem véletlen, hogy 1657-ben éppen a Galga-menti Túrán hatalmaskodott. (Id. lejjebb) ♦ Adataink alapján előbb gyarmati, 1663 után pedig füleki lovaskatona. Valószínűleg azonos azzal a Gódor Istvánnal, aki 1657. dec. 13. táján egy gyarmati portyázó csapat tagjaként résztvett a Pest megyei Túra falu szinte teljes állatállományának elhajtásában. (HORVÁTH 1981. No. 216.) Gódor István a füleki lovasság 1664 táján írott mustrajegyzékében két lóval szolgáló katonaként tűnik fel, a Gyarmatról átvezényelt Kónya Pál főhadnagy századában. (MOL X 1047. No. 829. - 40575. d.) Gódor Istók Wesselényi Ferenc nádor 1665. márc. 23-án kelt levelének mellékletében az elfogandó füleki vitézek („a csatázó és kóborló tolvajok") között szerepel. (NML XIV. 3. C/5. No.

13. p. 232. - 9. d. Kiadása: Nagy 1861.181-183. Említés: Makrai 1954. 63.)

Gulyás Albert ld. Kemencei/Gulyás Albert

Gutái István (n, v/ nemz, v) - Gutái/Gutay / Guttay István- felperes (1657) 20, 21- pere leszáll (1657) 21- Halmi Gábor tiszttartója (curator bonorum) (1657) 20- füleki lakos (1661) 96

(*1620/21 körül-fl688 után) A családnév nagy valószínűséggel a Nógrád megye kékkői járásában található (Galga)guta falura utal. Talán a család felmenője az a Gutthay Máté, aki családjával 1582. febr. 18-án címeres nemeslevelet nyer II. Rudolftól - vsz. Radetius István egri püspök közbenjárására -, amelyet 1583-ban hirdetett ki Nyitra vármegye. (OROSZ 1906.103. CSOMA 1890. A család nem azonos tehát a 15. században említett Gutái családdal, ld. NAGY 1907. 82.) Talán Gutái István apja az a- zonos nevű személy, aki 1605 körül a váci püspök tiszttartója. (SZARKA 2008. 160.) Talán rokona Guttay János is, aki 1610-ben Érsekújvárott szolgált gyalogvajdaként (Komáromy 1893. 686. „Guttai János" egy másik forrásban: Rusvay-Varga 1992.14. 22.), és az a Gutái Dávid füleki katona, aki a foglyul esett egri janicsárokról az 1630- as években (?) összeállított listában szerepel, egy kiemelkedően értékes török rab gazdájaként. (Velics-Kammerer 1890. 739.) A Gutái családnév azonban a közrendű családoknál is gyakori, főleg a Galga-mentén. (pl. 1657. dec. 13. Egy nem nemes gyarmati katona: Guttay György Horváth 1981. No. 216.) Gutái (Guttay/Gutthay) Istvánt egy 1668. dec. 13-án tartott tanúvallatásban kb. 47 évesnek, egy 1674. nov. 19-én tartott tanúvallatásban kb. 55 évesnek, egy 1682. ápr. 10-én tartott tanúvallatásban pedig kb. 60 évesnek nevezik. (ANDJC Fd. 27. 39. cs. (II/3.) f. 53. BOTKA 1988. 319. Borosy 1999. No. 243.) 1683. dec. 18-20-án Gutái István még életben van. (Bo- ROSY 1985. No. 2155.) ♦ 1650. márc. 30-án Gutái István nógrádi gyaloghadnagy. (MOL P 287. Ser. II. Fase. HH. f. 251-252.) 1653-ban már török rab, a nagykőrösiek- től kap egy tallér könyöradományt. (SziLÁDY-SziLÁGYI 1863. 1. köt. 184.) 1654. jún.

312