A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)

Személynévmutató – életrajzi adattár

22-én még szintén a törökök rabjaként említik, Nógrád vármegye ekkor hat forintot adományoz sarcába. (TÓTH 2001. No. 1285.) Feltehetően 1654-ben szabadul. 1654 és 1661 között Halmi Gábor jószágainak „gondviselőjeként" ad bérbe pusztákat Nagykőrös mezővárosnak. (SziLÁDY-SziLÁGYI 1863.1. köt. 194. 211. 232. 243. 256. 308. Az utolsó adat már 1662-ből, Halmi halála utánról. NOVÁK 1994. 151. Elődje Halmi Gábor „gondviselőjeként" Baranyai Mátyás.) 1656. ápr. 20-án fáradozásai fejében 12 forintot utal ki számára Pest-Pilis-Solt vármegye. (Borosy 1983. No. 271-7.) 1660 januárjában füleki lakosként szerepel. (SziLÁDY-SziLÁGYl 1863. 1. köt. 256.) 1662 táján a nagykőrösi számadáskönyv katonaként említi, mivel ekkor Gutái Füleken lakik, ezért feltehetően füleki katona, talán gyaloghadnagy. (uo. 308.) 1668. jún. 25-én Szendrőn Fáy István és Fáy László zálogszerződésének egyik tanúja. (DERL C/64. 2c. 61. d. 2. t. p. 134-135.) 1668. júl. 11-én megerősítik Heves-Külső-Szolnok vármegye esküdt ülnökeként. (SZEDERKÉNYI 1891. 296.) 1668. aug. 13-án Pest-Pilis-Solt vármegye képviseletében Nádasdy Ferencnél van, ekkor már gyakorlatilag Pest-Pilis- Solt vármegye esküdt ülnöke, bár hivatali esküjét csak 1668. aug. 30-án teszi le. (PML IV. l-c/2. 2. d. 1668/No. 2. 1668. júl 19-én Füleken kap megbízást az útra: BOROSY 1984. No. 1281. Az eskü: uo. No. 1288.) Még 1677. márc. 26-27-én is Pest-Pilis- Solt vármegye esküdt ülnökeként szerepel. (BOROSY 1984. No. 1860.) 1668. dec. 13-án füleki nemesként tanúskodik egy füleki tanúvallatáson. (ANDJC Fd. 27. 39. cs. (11/3.) f. 53.) 1672. jan. 13-án Nógrád vármegye többek mellett őt jelöli ki biztosként (icommissarius) arra, hogy a Kassára szállítandó hadiszereket Rimaszombatig kísérje, valószínűleg már ekkor is a vármegye esküdt ülnöke. (NML IV. 1/a. No. 3. p. 128.) 1672. márc. 7-én Nógrád vármegye egyik rendkívüli bizottságának tagja. (NML IV. 1/a. No. 3. p. 147.) 1677. jan. 16-án és márc. 22-én Nógrád vármegye esküdt ülnökeként szerepel. (MOL A 57. 24. köt. 446-447. DERL C/64. 2b. 39. d. 9. t. No. 2.) 1678. aug. 28-án a füleki seregszék tagjaként szerepel. (SZEDERKÉNYI 1891. 243.) 1683. nov. 27-én illetve 1683. dec. 18-20-án Nógrád, Pest-Pilis-Solt és Heves-Külső-Szolnok vármegyék követségbe küldik Gutái Istvánt Esterházy Pál nádorhoz Dobay Jánossal és (ifj.) Darvas Jánossal együtt. (BOROSY 1985. No. 2149. 2155. SZEDERKÉNYI 1891. 169-170. A követség instrukciójából kiderül, hogy Gutáit ifj. Vécsey Sándor ajnács- kői kapitány 1683-ban valahol egy útja közben kifosztotta.) Fülek eleste után, 1688- ban Gutái István nemest az ifj. Forgách Adám birtokában lévő Gácsváralja településen találjuk. (PÁLMÁNY 1986a. 53.) ♦ A Rádayak egyik jobbágya: Czeglédi András 1665-ben törvénytelenül el akarja adni Gutái Istvánnak a Pest megyei Ráda pusztát. (NML IV. 1/p. Fase. II. No. 5.) 1663 előtt, 1668-ban és 1672-ben is a Heves megyei (Szajla melletti) Terepes/Terpes puszta egyik birtokosa. (MOLNÁR 2005. 81. Soós 1975. 440. 484.) 1668-ban Nádkay Ferenc bödi (Solt megye) jobbágyaival van vitája bizonyos kertek és szőlők miatt. (BOROSY 1984. No. 1261.) Nógrád vármegye 1658. és 1663. évi nemesi összeírásában is a füleki járás armalista nemesei között szerepel, mindkétszer 15 dénáros összeggel.

Gyöngyösi István (nob) - Stephanus Gyöngiösy- Wesselényi Ferenc nádor (felperes) ügyvédje (1656) 3

(*1629 körül. Ungvár-fl704. júl. 24. Rozsnyó) A 17. században főleg Gömör megyében birtokos református köznemesi család sarja. Jelentős barokk költő. (MaMŰL III. köt. 409-412. Jankovics József szócikke) Számos Gyöngyösi család élt ebben az idő313