A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Személynévmutató – életrajzi adattár
di harmincados.) Géczinek ez a feladata ad arra magyarázatot, hogy 1650-ben és 1653-ban Nagykőrös mezőváros miért tőle veszi bérbe a Pest megyei Lajos és a Solt megyei Kara (kiskunsági) pusztákat. (SZILÁDY-SZILÁGYI 1863.1. köt. 163. 184.) Géczi Gábor 1652. nov. 21-én Nógrád vármegye esküdt ülnökeként szerepel. (DERL C/64. 2b. 38. d. p. 9-10.) 1657. aug. 1-én Pest-Pilis-Solt vármegye megválasztja a vármegye nemességének összeírását végző bizottságba, ekkor valószínűleg ebben a vármegyében is esküdt ülnök. (Borosy 1983. No. 356.) 1651-ben szó esik egy - Gesztelyi Jánossal közös - Halil nevű, kétezer talléros sarcú török rabjáról. (MOL P 449. 2. cs. III. Fasc. No. 19.) 1662. febr. 28-án Wesselényi Ferenc nádor levelében kéri Koháry Istvánt, hogy kímélje meg a katonaságtól Géczi szécsényi házát és jószágát, és senkit ne szállítson bele. Azt is említi, hogy Géczitől bort vásárolt. (MOL X 1047. No. 484. - 40574. d.) Géczi Gábor hivatalos Wesselényi Ferenc nádor 1663. dec. 3-i besztercebányai tanácskozására. (MOL E 199. 8. cs. IV/4. No. 541.) 1666. aug. 30-án ő az egyik nádori megbízott a Gömör megyei Egyházasbást és a Nógrád megyei Óbást határának kiigazításánál. (Nagy 1861. 194-195.) 1670. márc. 19-től az uralkodó által meghirdetett besztercebányai gyűlésen Zólyom vármegye egyik képviselője. (PAULER 1876. 1. köt. 342.) ♦ Géczi András gyermekei (köztük Géczi Gábor) Nógrád megyében 1619-ben megosztoznak apjuk Bocsár faluban lévő jószágán, 1621-ben pedig varsányi részbirtokán. (BOROVSZKY 1911. 72. 133.) Géczi Gábor később anyján: Soós Fruzsinán keresztül a poltári Soós család birtokainak tekintélyes részét megszerzi. Soós István 1647-ben, illetve Soós Istvánné nebojszai Balogh Anna 1661. máj. 3-án Garamszegen tett végrendeletével Géczi Gáborra hagyományozza magtalanul elhalt urának királyi adomány révén ismét elnyert következő ősi birtokait: Zólyom megyében Garamszeg (Hronsek, SK) egész birtok egy teljes kastéllyal, Becsó (Beéov, SK), Számpor (Sampor, SK) egész birtokok, és Platnia puszta, Hont megyében Le- dény (Ladzany, SK) egész birtok, Nógrád megyében Felsőpoltár (Poltár, SK), Mú- lyad (Mú!a, SK) és Sóslehota (Slaná Lehota, SK) egész birtokok, illetve Alsópoltár (Poltár, SK), Rárós és Borcsok (Poltár mellett) egész puszták. A végrendeletre 1662. jún. 29-én királyi beleegyezést is szerzett, amelybe az uralkodó egy címeradományt is belefoglalt. (MOL A 57. 10. köt. 817-821. Soós István állítólagos végrendeletéhez: NagyiváN 4. köt. 346. Egy adalék 1649-ből: MOL A 57. 10. köt. 368-370.) Pest megyében 1651-1668-ban (Vác)rátót, 1668-ban Veresegyháza, 1669-ben (Kis)némedi falvakban említik jobbágyait. (Horváth 1981. No. 244. Borosy 1998. No. 78. 89-91. 127.154. Borosy 1999. No. 203. 206. 219. Szarka 2008. 135. 435. 1638-1639-ben még poltári Soós István kezén a vácrátóti és kisnémedi részjószágok: BOROSY 1998. No. 18. 20.) 1656-ban említik Géczi szécsényi kertjét, amely szomszédos a néhai id. Ráday András kertjével. (DERL C/64. 2b. 35. d. No. 70.) 1656-ban birtoka van a Zólyom megyei Szielnica (Sielnica, SK) faluban. (TÓTH 2001. No. 1415.) 1657-ben a Nógrád megyei (Szécsény)felfaluban említik jobbágyát. (DERL C/64. 2b. 49. d. No. 37.) Apósának: Budai Bornemissza Bolgár Pálnak 1661-ben történt halála után birtokainak mintegy fele Budai Sára, és rajta keresztül Géczi Gábor kezére jut. 1663-ban Géczi Gábor a Nógrád megyei Told puszta negyedének birtokosa. (NML IV. 1. b. 1. d. 1664/No. 4.) 1667 előtt kerecsényi Madách Gáspártól zálogba vesz két vsz. részbirtokot a Nógrád megyei Zsihlava faluban (2ihlava, SK) és Told pusztán. (LatkÓ- CZY 1901. 10. Told félreolvasva: „Valii") 1669-ben a Nógrád megyei Poháron (Poltár, SK) említik jobbágyait. (NML IV. 1. o/bb. Fase. 1. No. 5.) 1671-ben a Nógrád megyei 309
