A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)

Személynévmutató – életrajzi adattár

Rárós puszta, illetve Nagykürtös (Vel'ky Krtís, SK) falu egyik birtokosa. (NML IV. 1/a. No. 3. p. 60-61.121.) Géczi Gábornak 1674-ben a Nógrád megyei, a kékkői uradalomhoz tartozó Borosznokon (Brusník, SK) említik jobbágyait. (TÓTH 2004. 48.) Fia: Géczi András 1674-ben a Nógrád megyei Varsány falu egyik birtokosa. (TÓTH 2004. 42.) Özvegye: Budai Sára 1680-ban a Solt megyei Tázlár puszta egyik birtokosaként lép fel. (NAGY-SZEDER 1926. 117.) 1690-ben említik Géczi Gábor egykori szé- csényi majorját. (JAKUS 1985a. 150.) 1690. nov. 13-án Borsiczky János királyi adományt nyer a néhai Budai Sára magszakadás miatt gazdátlanná vált birtokrészeire a Nógrád megyei Borosznokon és Pribojon (Príboj, SK), illetve egy csalári (Celáre, SK) szőlőre. (MOL A 57. 21. köt. 52-53.) Valószínűleg evangélikus, 1669-ben harangot adományoz a poltári evangélikus templomnak. (OKOLICSÁNYI2009.186. A birtokait ráhagyó nebojszai Balogh Anna is evangélikus volt. uo.) Nógrád vármegye 1658. évi nemesi összeírásában 1 forint 50 dénáros összeggel szerepel, a szécsényi járás birtokos nemesei között. (A Géczi-család ugyanebben a járásban Géc falu tekintetében egy külön 75 dénáros tételt képez.)

Gergely ld. Nyikon Gergely

Gesztelyi János (n, v/ n, v coll./ nob coll.) 1656, 1658 - Joannes Geszteli, Geszteli/Gesztelj/Gesztely Janos/János- a szécsényi seregszék külső (1651) illetve belső (1656, 1659-1661) tagja. F, 7, 61-62, 64, 66, 74, 82, 89, 93, 96, 98- felperes (1656,1660) 14, 86- megegyezése a seregszék előtt Csorba Györgyékkel (1658) 52- Nógrád vármegye esküdt ülnöke (1651) F- rác rabjának: Jankói Cziffra Péternek halála (1656) 14- károsult galgagutai jobbágyai (1658) 52- károsult jobbágya (1660) 86

(*1616 körül-fl670-1673) Családneve a Zemplén megyei Gesztely falu nevéből ered. Egy 1656. okt. 2-án felvett tanúvallatási jegyzőkönyv szerint akkor 40 éves. (MOL P 449. 2. cs. III. Fasc. No. 28a.) 1673. dec. 19-én már halott, özvegyeként ekkor Jankó Ilonát (nob) említik, de szintén néhaiként. (Maksay 1959. 306. Egy másik adat: 1674. aug. 27. Borosy 1984. No. 1684.) ♦ 1660-ban szécsényi lovashadnagy. (JAKUS 1985a. 127.) 1651 és 1661 között biztosan Nógrád vármegye esküdt ülnöke. (Első adatunk: 1651. febr. 25. ld. Függelék. Egy köztes adat: 1656. okt. 2. MOL P 449. 2. cs. Fase. III. No. 28a. Utolsó adatunk: 1661. márc. 14. NML IV. 1. b. 1. d. 1661/No. 3.) 1651-ben említik egy - Géczi Gáborral közös - Halil nevű, kétezer talléros sarcú egri török rabját. (MOL P 449. 2. cs. III. Fasc. No. 19.) 1654. máj. 11-12-én Tapolcsányi Mátyás szécsényi harmin- cados, illetve annak beosztottai valamilyen vámfizetési vétség miatt pert indítottak ellene a Nógrád vármegyei törvényszéken. (TÓTH 2001. No. 1267-1269.) Liptay István szécsényi alkapitány 1659/1660-ban tett végrendeletében rá és Rédei Mátyásra hagyja Szécsény melletti rétjeit, illetve nekiadja egy sarchátralék behajtási jogát is. (NAGY 1858. 47.) 1660 júliusában Olasz Szőcs Istvánnal együtt ezerhatszáz forintért vesz meg kótyavetyén egy budai török foglyot. (JAKUS 1985a. 125.) A fenti adatok arra utalnak, hogy jómódú és fontos szereplője a szécsényi rabkereskedelemnek. 1661. jan. 21-én Budai Bornemisza Bolgár Pál végrendeletének egyik tanúja. (JAKUS 1985b. 29.) 1664.

310