A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Személynévmutató – életrajzi adattár
szolgáló Fekete György Móra Andrásnak: a későbbi kékkői alkapitánynak sógoraként vele együtt 1668. jún. 27-én címeres nemeslevelet nyer, amelyet 1668. okt. 8-án hirdetnek ki Nógrád vármegye füleki közgyűlésén. (SZENDREI1890. 88.) Fekete Jakab - Fekete Jakab- megegyezést közvetít (1657) 33 Szerepel a neve egy 1656 előtti keltezetlen jegyzékben, amely a szécsényi vitézek egyik zsákmányának felosztásáról szól (MOL X 7824. No. 12403. - C 1275 d.), ennek alapján szécsényi lovaskatona. Fekete László /iványi/ (nemz, v) - Ivani/Iványi Fekete Laszlo/László- a szécsényi seregszék külső tagja (1658-1659) 42, 54- füleki alkapitány (1658-1659) 42, 54 (*1610/1615.-fi 670) Középkori eredetű család sarja, amely előnevét feltehetően a Baranya megyei Ivánról kapta. A családi hagyomány szerint eredetileg Baranya, Po- zsega és Valkó megyékben birtokos család a 16. században sodródik Felső-Magyar- országra, ahol Ung és Sáros megyékben tesz szert új törzsbirtokokra. (NAGYIVÁN 4. köt. 145. Itt még minimális adattal. CSOMA 1897. 202-204. A legfontosabb szakiroda- lom: MocsáRY 1901.) Iványi Fekete György (fl620-1626) és Mónay Borbála (fl631) fia, talán Ung megyében, Hencsellőn született valamikor az 1610-es évek első felében. (NAGY 1898. 463. MocsáRY 1901. 125.) 1637-ben veszi feleségül lukapalojtai Pa- lojtay Bálint özvegyét: Fledry Erzsébetet. (J1659. márc. 25. Nagy 1898. 463.) 1661 táján házasodik meg újra. (MOCSÁRY 1901. 125.) 1662-ben és 1665-ben felesége, 1671. szept. 24-én már özvegye Aszalay Ferenc és bocsári Mocsáry Borbála leánya: Asza- lay Erzsébet (g), aki kürti Vámossy Istvánnak (fl661. máj. 7.) Heves-Külső-Szolnok vármegye alispánjának özvegye. (Nagy 1898. 462. SZEDERKÉNYI 1891. 293. DERL C/64. 2b. 31. d. 4. t. p. 43. és 53. d. 1. t. No. 31. és. 48. d. 2. t. No. 1. illetve MOL P 287. Ser. I. Fase. C. No. 212.1667. febr. 27-én Aszalay csak a regesztázó hibájából szerepel özvegyként: BOROSY 1984. No. 1090.) Nagy Iván szerint Fekete László 1670. ápr. 13. és máj. 21. között halt meg, adatai valószínűleg pontosak. (Nagy 1898. 463. Ennek ellentmondó, de tévesen keltezett források: Horváth 1981. No. 250. Benedek 2001. 252.) Rendelkezésünkre áll Fekete László portréja 1651-ből. (WlDEMAN 1652. No. 34.) ♦ 1637. szept. 23-án Fekete László Szendrőn tűnik fel lovashadnagyként. (Mocsáry 1901.125.) Bizonytalan adatok szerint röviddel ezután Szunyogh Gáspár lovasezredébe áll be (uo.), amely ebben az időszakban a harmicéves háború németországi hadszínterein harcol. (CziGÁNY 2004. 80-81. és. Id. Párducz Lukácsnál) Az ajnácskői uradalomra nyert 1649. évi adománylevél említi, hogy Fekete László I. Rákóczi György magyarországi hadjárata (1644-1645) alatt komoly hányattatásokat szenvedett. (MOL A 57. 10. köt. 363.) A valószínűleg jólértesült Gyöngyösi István írja a „Marsai társalkodó Murányi Vénus"-ban, hogy Fekete László 1644-ben füleki hadnagyként Wesselényi Ferenc - a későbbi nádor - segítőjeként résztvett a murányi vár csellel történő elfoglalásában. (GYÖNGYÖSI 1914. 208-209.) 1647-ben szendrői alkapitány, ahonnan - feltehetően saját kérésére - novemberben elbocsátják tisztéből. (ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 296. f. 371. és f. 401. Valószínűleg ebben a tisztében is Wesselényi Ferenc familiárisa, aki 1646-tól megbízott (fő)kapitány, egyben a szendrői uradalom zálogbirtokosa.) 1647. okt. 12-én Wesselényi Ferenc felső-magyaror298
