A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Személynévmutató – életrajzi adattár
szági főkapitány megbízásából Vasile Lupu moldvai fejedelemhez indul mint követ. (MOCSÁRY 1901. 125.) 1648-ban Fekete László már Füleken tartózkodik. (SZILÁDY- SZILÁGYI1863.1. köt. 148.) 1648. okt. 30-án és 1649 első felében még Vadászi Pál a fü- leki alkapitány (DEZSÉRI-BACHÓ 1941. 92. SZILÁDY-SZILÁGYI1863.1. köt. 154. Reiszig Ede szerint Vadászi 1642 és 1649 között töltötte be a tisztséget: BOROVSZKY1911. 425. WlDEMAN 1652. No. 94. Utolsó adatunk Vadászira: 1649. jún. 7. Fülek. SZILÁDY-SZI- lágyi 1863. 2. köt. 364. Gyárfás 1885. 243.) Ő azonban 1649. július végén egy Fülek elleni török portyában halálosan megsebesül (ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 300. 1649. f. 325.), így Wesselényi Ferenc javaslatára szeptember 27-én Feketének adományozzák a Haditanácsban a tisztséget. (ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 300. 1649. f. 325. és uo. Reg. Bd. 301. f. 151.) 1650 nyarán így már hosszabb ideje füleki alkapitány. (jún. 22.: MOL P 287. Ser. I. Fasc. A. No. 192., júl.: ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 300. 1650. f. 305.) 1662. febr. 25-én még mindig füleki alkapitányként említik. (DERL C/64. 2b. 53. d. 1. t. No. 31.) Ezt követően Fekete jún. 22-én kéri elbocsátását tisztéből, amiről még júliusban is folynak az egyeztetések. (ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 325. f. 282-283. és uo. Reg. Bd. 326. f. 125.) 1662. júl. 28-án Bécsben ugyan még elfogadják Forgách Adám generális javaslatát, hogy Fekete egy ideig még maradjon alkapitányi tisztében (ÖStA KA HKR Prot. Reg. Bd. 326. f. 138.), nov. 10-én viszont már döntenek a Haditanácsban a Forgách által javasolt három személy közül Fekete utódjáról, Martin Unger, magyarosan Unger Márton ezredes személyében. (ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 325. f. 415. és uo. Reg. Bd. 326. f. 191., ill. ÖStA FHKA HKA HFU rote Nr. 214. 1662. Nov. f. 167-168.) Fekete László lemondása dacára továbbra is Füleken lakik Wesselényi Ferenc nádor familiárisaként. Végvári tisztviselése közben 1660. dec. 9-én Pest-Pilis-Solt vármegye alispánjává választják. (PML IV. l-c/2. 1. d. 1660. dec. 9./No. 1. BOROSY1983. No. 658.) 1665. febr. 23-ig tölti be tisztét, ekkor választják meg helyébe Kutassy Györgyöt. (HORVÁTH 2004. 23- 24.) A négy jelölt közé Wesselényi Ferenc nádor és főispán Feketét is felvette, és ajánlotta újbóli megerősítését, ám ő nem akarta tovább viselni tisztét. (PML IV. 1-c/ 2. 2. d. 1665/No. 4. 21.) 1664. febr. 17-én Fekete már Murányban tartózkodik. (NML IV. 1. b. 1. d. 1664/No. 2.) 1665-ben murányi várnagyként említik. (P. KÖNIG 1931. 175.) 1661-1666-ban Nagykőrös mezőváros Iványi Fekete Lászlótól veszi bérbe a Pest megyei Lajos és a Solt megyei Kara (kiskunsági) pusztákat. (SZILÁDY-SZILÁGYI 1863. 1. köt. 282. 318-320. 346.) A bérbeadás Fekete jászkun főkapitányi működéséhez kapcsolódik, és nem birtoklására utal. 1666. szept. 15-én a „jászkunok albírája"- ként említik. Ezt minden bizonnyal jászkun főkapitányi titulatúrájának része, hiszen még ugyanebben az évben - 1666-ban - a jászok és kunok (nádori) főkapitányaként szerepel. (GYÁRFÁS 1885. 296. TÓTH 1913. 20. Elődje talán az 1656. márciusában kinevezett Semsey György: ILLÉSY 1897. 34.) 1666. szept. 21-én Wesselényi Ferenc nádor Feketét „föember szolgájának", azaz elsőrendű familiárisának nevezi. (MOCSÁRY 1901. 126.) Jászkun főkapitányi tisztét 1667. márc. 27-ig tölti be, amikor a szokásnak megfelelően a nádor halálával a Jászkunság a Magyar Kamara igazgatása alá kerül, és Fekete megbízatása automatikusan megszűnik. A Magyar Kamara 1667. júl. 7-én Andrássy Miklóst nevezi ki helyette. (Nagy-Szeder 1926. 102. Botka 1988. 293. Andrássyt azonban már 1667. jún. 21-én is a jászok „gondviselőjeként" említik, a kinevezés kilátásban volt. Botka 1988. 291.) 1668. júl. 11-én megerősítik Heves-Külső- Szolnok vármegye esküdt ülnökeként. (SZEDERKÉNYI 1891. 296.) Fekete László 1666. 299
