A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Személynévmutató – életrajzi adattár
jobbágyait. (Benedek 2001. 240-241.) Fáy László Pest megyében 1650-1669-ban Pé- cel, 1653-1671-ben Gyömrő, 1663-1679-ben Gomba, 1663-1683-ban Dány, 1668-ban Dab és Apostag, 1679-ben pedig Vecsés birtokosaként szerepel. Pécel, Gyömrő és Gomba ezek közül vsz. egész falu. (SZARKA 2008. 287. 422. 428. 444. SZAKÁLY 1981a. 285-286. 289-290. BOROSY 1984. No. 1789. 1961. BOROSY 1998. No. 56. 94. 106. 126. 149. BOROSY 1999. No. 192. 221. 225. 227. 231. 240. BENEDEK 2001. 242. További Pest és Solt megyei puszták: SZAKÁLY 1981a. 432-433. BOROSY 1984. No. 1961. 2020. 2047. 2061. Pécelhez: DERL C/64. 2b. 42. d. No. 191) Fáy László 1663-1670-ben a Nógrád megyei Cered birtokosa. (NML IV. 11/1. Fase. I. No. 3. SZOMSZÉD 1989. 20-21.) 1663- ban anyjával együtt az Abaúj megyei Felsőméra egyik birtokosa. (DERL C/64. 2b. 43. d. 1. t. No. 237.) 1665-1667-ben a Gömör megyei Egyházasbást (Nová Baáta, SK) egyik birtokosa. (DERL C/64. 2b. 41. d. 10. t. No. 8. és 15. d. 2. t. No. 1.) 1666-ban a Heves megyei Gyöngyöstarjánban említik tiszttartóját. (SZAKÁLY 1997. 181.) 1668. jún. 25-én öccse: Fáy István neki zálogosítja el több Heves megyei részjószágát: Ecséd falu felét, (Nagy)bátony falu negyedét, és Lengyeld/Lengyend puszta negyedét. (DERL C/64. 2c. 61. d. 2. t. p. 134-135.). Fáy László 1668-1681-ben a Heves megyei Nagybátony birtok Nógrád vármegyébe eső részének: Csengerháza pusztának birtokosa. (SUGÁR 2001. No. 162. 171. SZAKÁLY 1981a 294. SZAKÁLY 1997. 199.) 1670. febr. 2-án Fáy László eladja a Pest megyei Inárcs pusztában bírt részjószágát („az Halmi-résznek felit") Tóth Gergely Alsónémediben lakó nemesnek. (SziLÁDY-SziLÁ- GYI1863. 1. köt. 392-393. A pusztarészhez: BOROSY 1999. No. 223.) 1672-ben a Nógrád megyei Ragyolcon említik jobbágyait. (DERL C/64. 2b. 56. d. 5. t. No. 33.) 1675- ben a Nógrád megyei (Mátra)szelén említik jobbágyait. (NML IV. 1. b. 2. d. 1675/No. 2.) 1673-1679-ben a Heves megyei Ecséd birtokosa. (SOÓS1975. 155. SZAKÁLY 1997. 232. SZAKÁLY 1981a. 325.) 1680-ban a Solt megyei Pereg falu felének birtokosa. (BOROSY 1984. No. 2061.) Birtokainak teljes listáját a Patay család gombai levéltárban (MÓL) lévő, Szakály Ferenc műveiben gyakran idézett számadáskönyvön kívül más forrásból is megismerhetjük. (Fáy László birtokai 1670. MOL E 156. UC 9:50. 1677-1678. uo. UC 9:35. 17. század vége uo. UC 110:72.) Református. Nógrád vármegye 1658. évi nemesi összeírásában 4 forintos összeggel szerepel, a füleki járás birtokos nemesei között. Fejér István (pr) - Stephanus Fejer- felperes (1658) 39- Wesselényi Ferenc nádor jászárokszállási jobbágya (1658) 39 (Jász)árokszálláson már 1562-ben is élt egy Fejér (Fír/Feir) család. (Kocsis 2005.288.) Fekete György (st coll.) - Georgius Fekete- alperes(1656)3- szécsényi katona (1656) 3 Azonos lehet azzal a Fekete Györggyel, aki 1638. ápr. 15-én már a szécsényi várban tiszt. (NML VIII. 701.9. d. IV/4.) Továbbá elképzelhető, hogy azonos azzal a Fekete Györggyel (*1631 körül), akit 1670. dec. 11-én (MOL P 1981. 1. cs. f. 183-186.) és 1676. febr. 11-én (NML IV. 1. b. 2. d. 1677/No. 33.) a Balassák kékkői porkolábjaként (castellanus/porkoláb) említenek, és az utóbbi forrásban kb. 45 éves nemesnek neveznek. (Két adatunk nyilvánvalóan két különböző személyre vonatkozik.) A Kékkőn 297