A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Személynévmutató – életrajzi adattár
1683, 1688 és 1691 évekből talált adatot zólyomi alispáni működésére. (PESTY 1874. 582.) 1675. szept. 9-én (MOL A 57. 15. köt. 889.), 1681. dec. 10-én (uo. 18 köt. 437- 438.) és 1693. jan. 27-én (uo. 23. köt. 497.) is Zólyom vármegye alispánjaként említik. Mindezek alapján 1670 és 1679, illetve 1682/1683 és 1693 között nagy valószínűséggel alispán volt. (1670 elején még Ebeczky János a zólyomi alispán. PAULER 1876. 2. köt. 33. 1679 és 1682/1683 között pedig, Beniczki alispáni működését megszakítva, Bezzegh György a vármegye alispánja.) 1659. nov. 14-én Beniczki feltűnik a pozsonyi országgyűlésen, de nem vármegyei követként. (BOROSY 2001. 84.) Zólyom vármegye egyik követeként részt vesz a dunáninneni vármegyék 1669. nov. 28-án kezdődő körmöcbányai gyűlésén, és az onnan Bécsbe küldött követségnek is tagja lesz. (PAULER 1876. 1. köt. 295-296.) 1670. márc. 19-től az uralkodó által meghirdetett besztercebányai gyűlésen többek között ő képviseli Zólyom vármegyét, (uo. 342.) 1671. ápr. 27-én Beniczki Tamás Nógrád vármegye közgyűlésétől királyi emberként kéri a körmöcbányai és breznóbányai gyűlés összehívásával kapcsolatos levelek kiadását. (NML IV. 1/a. No. 3. p. 80.) 1686-1688-ban a vallásügy rendezésére kiküldött királyi bizottság tagja. (A bizottság instrukciója: 1686. nov. 10. MOL A 57. 18. köt. 506-507. Egyéb: 19. köt. 170-172.) ♦ Beniczki Tamás 1653 és 1683 között a Pest megyei Cinkota egyik legnagyobb birtokosa. (BOROSY 1984. No. 1731. 1756. BOROSY 1998. No. 89-91. 94. BOROSY 1999. No. 203. 221. SZARKA 2008. 421.) 1654-ben a Hont megyei Keszihóc (Kosihovce, SK) faluban említik jobbágyát. (BOROSY 1998. No. 115. 162.) 1656-ban a Beniczki család a Pest megyei Domony puszta felének birtokosa. (MOL X 7824. No. 7543. - C 1131. d.) 1657-1668-ban Beniczki Tamás a Pest megyei Zsámbok falu egyedüli birtokosa. (BOROSY 1984. No. 1284. BOROSY 1998. No. 135. BOROSY 1999. No. 208-209. SZAKÁLY 1981a. 426.) 1663. máj. 22-én I. Lipóttól borfői Bory Mihállyal együtt királyi joggal adományként megkap Nyitra megyében egy kastély módjára épített (in formam castelli exstructa) egész nemesi curiát Szeptencúj- faluban (Hajná Nová Vés, SK), Szeptencújfalu, Nagy- és Kisrépény (Vel'ké/Malé Ripnany, SK), Vilachka, Felső- és Alsóbelinc (Belince, SK) és Belesz (Blesovce, SK) egész birtokokat, illetve birtokrészeket Felsődovorány (Vel'ké Dvorany, SK) falvakban, valamint Pozsony megyében egy birtokrészt Csütörtök (Stvrtok na Ostrove, SK) faluban és Pozsony város falain belül egy kőházat. (MOL A 57. 13. köt. 42-43.) 1664 végén vagy 1665 elején borfői Bory Mihállyal együtt be is iktatják a Nyitra megyei Szeptencújfalu birtokába. (MOL E 199. 9. cs. IV/4. t. No. 983.) 1667-ben a Pest megyei Tóalmás egyik birtokosa. (BOROSY 1984. No. 1143.) 1672-ben és 1676-1677- ben a Hont megyei Dacsólámban (Horny Dacov Lom, SK) említik jobbágyait. (NML IV. 1. o/ff. 1. cs. No. 4. és No. 8.) 1677. júl. 7-én I. Lipót eladományozza a Beniczki Tamástól örökáron visszavásárolt csütörtöki birtokrészt Horvát-Kissevics Györgynek. (MOL A 57. 16. köt. 239-240.) 1681. dec. 10-én I. Lipót megerősíti Beniczki Tamásnak a felsőmicsinyei vámszedésre vonatkozó jogát. (MOL A 57.18 köt. 437-438.) Idős korában, 1693. jan. 27-én minden ingó és ingatlan javát árva unokaöccseire: Beniczki Ferencre és Lászlóra ruházza, magának csupán haszonélvezeti jogot tartva fenn azokban. Bevallásában a következő ősi, Zólyom megyei birtokait említi (ezek egyetlen, Besztercebánya melletti uradalom részei): kastély Alsó- illetve Felsőmicsi- nyén, és a hozzájuk tartozó jószágok Alsómicsinye (Dolná Miciná, SK), Csacsén/ Csecin (Cacín, SK), Cserény (Cerín, Sk), Farkasfalva (Vlkanová, SK), Lukavica (Lu- kavica, SK), Molcsa (Mőlca, SK), Nagyrét (Vel'ká Lúka, SK) és Oravec (Oravce, SK) 268
