A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Személynévmutató – életrajzi adattár
falvakban. (MOL A 57. 23. köt. 493-500.) 1695. szept. 12-13-án Pest-Pilis-Solt vármegye pesti közgyűlése előtt Szalontai Jánossal együtt eltiltja a szomszédokat a Pest megyei Csorna puszta használatától. (BOROSY1985. No. 2807.) Katolikus. Benke Mátyás - Renke Mátyás- felesége: Kovács Judit mint peres fél (1659) 60- néhai (1659) 60 Minden bizonnyal nem a Nyitra megyei Tardoskeddről előnevét vevő Benke nemesi család sarja, amely 1573-ban kapott II. Miksától nemeslevelet. (BOROVSZKY 1910.1. köt. 443.) A „Benedek" keresztnév becézéséből kialakult „Benke" vezetéknév a korszakban viszonylag gyakori. Beregszászi János - Berekszasy/Berekszaszi/BerekszasziJ Janos- alperes (1660) 83- szécsényi szűcslegény (1660) 83- halálra ítéli a seregszék (1660) 83 Vezetékneve a Bereg megyei Beregszász mezővárosra (Beregovo U) utal. A Beregszászi vezetéknév nem ismeretlen a megyében. 1660-ban például egy Beregszászi János nevű asztalosmester készíti el a losonci református templom karzatát. (BÖSZÖRMÉNYI 1990. 3.) Bese György (v) - Besse György- Foktövi István ügyvédje (1658) 40 Bezzegh György /hajniki/ (n, v coll.) - Bezzegh Györgj- a szécsényi seregszék külső tagja (1657) 28 (|1687. máj. 9. Eperjes) Családja a Zólyom vármegyei Hajnik (Hájniky SK) községből származik, és csak a 17. században tűnik fel. (Nagyiván 2. köt. 90-92. Nagy 1874. 370-371.) Szluha Márton alapos genealógiai munkájából kiderül, hogy a 17. századi Zólyom vármegyében két egymással rokon „hajniki Bezzegh" nevet használó család volt. Az utóbbi tagjai csak 1647. jún. 3-án nyertek nemességet. (KEMPELEN 1911-1932. 2. köt. 195. Szluha 2006. 627.) Bezzegh György azonban a régi szakiroda- lom állításával ellentétben nem ebből a családból származott, hanem az „eredetiből". Bezzegh György azonos nevű nagyapja, illetve annak családja és Márton nevű testvére 1617. okt. 30-án kaptak II. Mátyástól címeres nemeslevelet, amelyet 1619. ápr. 11-én hirdettek ki Zólyom vármegye besztercebányai közgyűlésén. (SZLUHA 2006. 623-625.) Már a címereslevélben is szerepel id. Bezzegh György egyik fiaként Bezzegh Máté/Mátyás: Bezzegh György apja, akit az 1630-40-es években Nógrád vármegyében említenek. (A családi kapcsolat: MOL A 57. 14. köt. 440-441. A személy: pl. MERÉNYI 1907. 599. és PaláSTHY 1891. No. 603. A mi forrásainkban mindenhol Máté néven szerepel, a genealógiai irodalomban szereplő Mátyás név talán egyszerű félrefordítás [Matthaeus/ Matthias]), és aki 1651. dec. 6-án török fogságban volt. (MOL P 449. 2. cs. 111. Fase. No. 19.) (fl652/53-ban TÓTH 2001. No. 1140.) Bezzegh György anyja nem lehet az a Dubéczy Judit, akit apja 1639-ben Breznóbányán vesz feleségül, hanem apjának egy korábbi házasságából kellett születnie. Bezzegh 269
