A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)

Személynévmutató – életrajzi adattár

(fl 662) A 17. században Hont és Nógrád vármegyékben birtokos, kihalt nemesi család tagja. (NAGYIVÁN 1. köt. 188. KŐSZEGHY 1899. 26.) A család neve talán a Solt megyei Baratnakháza településnévben veszi eredetét. A szakirodalomban időnként feltűnik a téves „Barátnoki" névalak is. (pl. BOROVSZKY 1911. 26. 42. Belitzky 1977. 41.) Valószínűleg csak névrokona az a Baratnak István, aki 1633-ban kecskeméti jobbágyként tűnik fel. (IvÁNYOSl-SZABÓ 2008. 1. köt. 87.) Baratnaki István 1656 és 1658 között veszi feleségül Onori Annát, a Nyitra és Hont vármegyékben honos Onori családból. Onori Anna 1654-ben még Horváthi Pál felesége. (NML XIV. 3. D/l. f. 1875.) 1656-ban Onorit már Horváthi Pál özvegyeként említik, és nevében Baratnaki István mond ellent egy birtokbaiktatásnak. (DERL C/64. 2b. 41. d. 9. t. No. 33.) 1658- ban Onori Anna már Baratnaki feleségeként tűnik fel. (DERL 2c. 81. d. 3. t. No. 2.) Baratnaki István 1663. márc. 26-án már halott. (NML XIV. 3. D/l. f. 261.) 1671. febr. 17-én és dec. 1-én említik Baratnaki özvegyéként Herédi Annát. (NML IV. 1/a. No.

3. p. 68. 124.) Valószínűleg Baratnaki István fia az a Baratnaki Ferenc, aki 1678 és 1684 között Nógrád vármegyének biztosan szolgabírája, 1684 és 1687 között pedig biztosan helyettes alispánja volt. ♦ 1643. jún. 10-én Baratnaki Istvánt Nógrád vármegye esküdt ülnökeként említik. (DERL C/64. 2b. 57. d. 8. t. No. 9.) 1647. aug. 5-én és 1649. szeptemberében pedig Pest-Pilis-Solt vármegye esküdt ülnökeként szerepel. (BOROSY1998. No. 36. 48.) Birtokainak fekvése alapján feltételezhető, hogy Hont vármegyében is viselt tisztséget. 1663-ig (Balassa)gyarmaton él. 1649. ápr. 7-én tanúként működik közre Kajali Lukács örököseinek osztályánál. (DERL C/64. 2b. 17. d.

4. t. No. 19.) 1654. márc. 9-10-én Nógrád vármegye szécsényi törvényszéke előtt vall ügyvédet. (TÓTH 2001. No. 1224.) 1661. nov. 10-én Baratnaki István és gyerkényi Py- ber Ferenc gyarmati alkapitány 1400 tallér erejéig adnak hitlevelet Balog Mihály egri rabért, miután 2000 ezüst tallért már adtak szabadulására. (MOL X 7824. No. 12250. - C 1229. d.) Más forrásból is kiderül, hogy igen jómódú: Balogh Dániel és felesége: Makrati Sára 1663. márc. 26-án Balassagyarmaton ezer tallér kölcsönt vesznek fel örököseitől. (NML XIV. 3. D/l. f. 261.) Hadzsi Ali efendinek „Eger vára dívános főtanácsának" 1668. dec. 11-én ifj. (II.) Koháry Istvánhoz írott leveléből kiderül, hogy az említett 1661. évi kezességet Baratnaki és Pyber nem teljesítették, és az is, hogy a néhai Baratnaki István fia (vsz. Baratnaki Ferenc) Korponán él. (wo. No. 12250.) ♦ 1632- ben Baratnaki István már a Hont megyei Nagycsalomja (Vel'ká (halomija, SK) egyik földesura. (DERL C/64. 2b. 40. d. No. 42.) 1634-ben a Nógrád megyei Pribojon (Prí- boj, SK) említik jobbágyait. (DERL C/64. 2b. 32. d. 6. t. No. 23.) 1651-1653-ban a Hont megyei Alsónyék (Vinica, SK) egyik földesura. (BOROSY 1998. No. 73. DERL C/64. 2b. 41. d. 9. t. No. 9.) 1656-ban a Nógrád megyei (Galga)guta és Nándor falvak, illetve Csesztve puszta egyik birtokosa, (wo. No. 33. A család csesztvei birtoklásáról a szakirodalom is tud: BOROVSZKY 1911. 26. A galgagutai részjószág 1669-ben Baratnaki Ferenc kezén. BOROSY 1999. No. 219.) 1656-tól 1673-ig a Baratnaki család a Nógrád megyei Heréd falu egyik birtokosaként bérli annak tizedét. (SZARKA 2008. 404.1651-1659-ben említik itt Baratnaki István jobbágyait. BOROSY 1998. No. 65.117. 134. 162.) 1653 és 1660 között biztosan Baratnaki István a Nógrád megyei Romhány egyik birtokosa. (BOROSY 1998. No. 98.114. SZARKA 2008. 411.1668-ban Baratnaki Ferencé a részjószág: Horváth 1981. No. 244. BOROSY 1999. No. 206.) 1659-ben Baratnaki István az egyik legnagyobb (38 kapásnyi, azaz kb. 3572 négyszögölnyi) az ún. Derék-hegyen található (balassa)gyarmati szőlő tulajdonosa. (BELITZKY 1977. 43.)

260