A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)

Személynévmutató – életrajzi adattár

1672-ben özvegye a Hont megyei Leszenye (Lesenice, SK) egyik birtokosa. (NML IV. 1. b. 1. d. 1672/No. 7.) Feltételezhető fiának: Baratnaki Ferencnek 1674-ben a Nógrád megyei Borosznokon (Brusník, SK) említik jobbágyát. (TÓTH 2004. 48.) A Baratnaki család valamikor a 17. század második felében birtokrészre tesz szert a Heves megyei Erk faluban is. (SOÓS 1975. 191.) Baratnaki István Nógrád vármegye 1658. évi nemesi összeírásában tekintélyes összeggel, 3 forinttal szerepel, a kékkői járás birtokos nemesei között.

Bárkányi Bálint (v) - Barkani, Barkani/Bárkany/Barkani/ Balint- alperes (1656) 6, 37- felperes (1659) 60- szécsényi katona (1656,1658) 6, 37- a szécsényi belső vár lakója (1656) 6- egy rét volt zálogbirtokosa (1659) 60

Szécsényi lovaskatona, akinek vezetékneve a Szécsénytől délkeletre fekvő, a szécsényi járáshoz tartozó Nagy- vagy Kisbárkány nevéből ered. Halványan elképzelhető, hogy rokona a szécsényi ferences kolostort 1688-ban újraalapító ferences Bárkányi János, de az is lehetséges, hogy egyszerűen csak földije. (GALCSIK-TÓTH 2004. 126-127.) ♦ 1644. aug. 10. körül Bárkányi Bálint szécsényi lovaskatonaként vesz részt Budai Bornemisza Bolgár Pál elfogásában. (JAKUS 1987b. 33.) 1650. jún. 30-án azon 34 szécsényi lovaskatona egyikeként szerepel, akik egy Bács vármegyei portyájuk zsákmányából 11 rácot és 92 lovat eladtak Forgách Ádámnak. (MOL P 287. Ser. 1. Fasc. A. No. 193.) Szerepel a neve egy 1656 előtti keltezetlen jegyzékben, amely a szécsényi vitézek egyik zsákmányának felosztásáról szól. (MOL X 7824. No. 12403. - C 1275 d.)

Barsi István - Barsi Istók- alperes (1657) 33-34- karancsberényi gulyás/juhász (1657) 33-34

Bátori László /gagyi/ - Batori László- a szécsényi seregszék külső tagja (1658) 42

(11667 febr.) A neves Báthory családdal nem rokon, de középkori eredetű nemesi család tagja, amely az Abaúj megyei Gagy után kapta előnevét. (NagyiváN 1. köt. 232-234.) A család László apjának, a Füleken élő Bátori Zsigmondnak (11632-1641), Nógrád vármegye esküdt ülnökének (1630 biztosan) idején telepedett meg Nógrád megyében is, nevezetesen Füleken. (Adómentesség füleki házukra (domus civilis) 1631. júl. 24. MOL A 57. 7. köt. 1030-1032.) Anyja Hetesi/Hethesi Katalin, aki Sza- landy György füleki udvarbíró özvegyeként ment hozzá Bátori Zsigmondhoz. (uo. és Sugár 2001. No. 82. 101. 114.) Bátori László felesége 1657-ben még nándori Bene Borbála (Hornyik 1860-1866. 1. köt. 257.), ám 1665-ben és halálakor már Gocsith Károlyi Borbála. (1665. MOL A 57. 15. köt. 451. Romlott névalakkal.) Bátori László fia gagyi Bátori Gábor, akivel a család ki is hal. Bátori László halálának időpontjára abból a levélből lehet következtetni, amelyet 1667. febr. 16-án küldött Heves-Külső- Szolnok vármegye Pálffy Tamás főispánnak. (SZEDERKÉNYI 1891.296.) Megerősíti ezt az információt, hogy Bátori László özvegye: Gocsith Károlyi Borbála 1667 márciusá261