A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Személynévmutató – életrajzi adattár
jegyezzünk, hogy rendkívül gyakoriak a keresztnevek becézett alakjai, ez valószínűleg a végvári katonanyelv sajátosságait tükrözi. (Az átírt forrás- szövegben a becéző alakokat meghagytuk, a mutató tételeinek bal oldalán azonban eltüntettük.) A név modern és eredeti alakját tartalmazó első sor után következnek az adott személyre vonatkozó bejegyezések, külön sorokban, behúzva, rövid kötőjellel bevezetve. Igyekeztünk a meglévő információkat kezelhető és jól elkülönülő egységekre bontani. Egy felperesként fellépő, a szécsényi külső várban lakó lovaskatona így lett 1. felperes, 2. szécsényi lovaskatona, 3. a szécsényi külső vár lakója. Az egyes sorok esetében először mindig maga az információ szerepel, majd kerek zárójelben az az év, amelyben az adott seregszéki ülést tartották - ez sok esetben nem egyezik meg a cselekmény évével -, végül vas- tagított betűvel a seregszéki ülés sorszáma. (A sorszámozás tőlünk származik.) Az egyes információk sorrendjét illetően nem az időrendet követtük. Először mindig a seregszékkel közvetlenül kapcsolatos adatok szerepelnek (ha valaki a seregszéket összehívja, annak tagja, peres félként fellép előtte, tiltakozik, vagy éppen valakinek az eskütársa stb.), majd a szécsényi katonák esetében ezután következik őrségbeli beosztásuk. Sorrendben az utolsó egységet minden személynél az egyéb információk képezik, családtagjaik, egyes ügyletek, amelyekkel kapcsolatban felbukkannak, illetékességük, végül esetleges ingatlanuk. Arra törekedtünk, hogy a mai értelemben vett ingatlanok, illetve a nem név szerint említett személyek közül senki se maradjon ki. (Említésre érdemes, hogy a néhány esetben feltűnő „szolgája" kifejezés nem háziszolgára vonatkozik, hanem a több lóval, azaz lovassal szolgáló lovaskatonák, az ún. főlegények beosztott lovasait jelenti.) A perek tárgya és a perek alapját képező cselekmény azonban csak kivételes esetekben került be a személynévmutatóba, például akkor, ha a büntetőperben az illetőt halálra ítélték, ami már közvetlen életrajzi adatnak minősül. A perekre vonatkozó adatokat az olvasó a seregszéki ülések táblázatában találja meg. A seregszéki jegyzőkönyv fenti adatai után kisebb betűmérettel következnek a könyvtári és levéltári kutatásból származó életrajzi adatok. A szak- irodalmi- és forráshivatkozásokat itt mindig kerek zárójelben adtuk meg. A nagyobb gyűjtéseknél az első ♦ szimbólum előtt néhány fontos információ, illetve a családra vonatkozó adatok szerepelnek. Ha ismert volt, akkor kerek zárójelben feltüntettük az adott személy születési és halálozási dátumát. (Az erre vonatkozó részletes adatokat szöveges formában és beépítettük.) Helynévi vezetéknevek vagy melléknevek esetében ezután következik a név eredetének levezetése. Határozottan az a benyomásunk, hogy ezek sok esetben valóban az illető származási helyét jelölik, és nem rögzült családnevek. A rendkívül nagy térbeli mobilitással járó végvári közeg különösen kedvezett az új vezetéknevek és melléknevek kialakulásának. A családnév kontra vezetéknév kérdését azonban csak az egészen egyértelmű esetekben kísérel253
