A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)

Személynévmutató – életrajzi adattár

tűk meg eldönteni. Nógrád vármegyei települések esetében a járást is megadtuk, ehhez főként Mocsáry Antal megyeleírását (MOCSÁRY 1820-1826.) használtuk. (A valamely megye vagy település nevéből származó és egészen kézenfekvő eredetű helynévi vezetéknevek [pl. Budai] esetében nem írtunk semmit. A rendkívül gyakori népnévi vezetékneveket [Horvát, Rác, Tót] sem magyaráztuk.)

Mindezek után a család adatai következnek. Nemeseknél a család eredete, azon vármegyék neve, amelyekben birtokos, illetve a nemesség megszerzésének dátuma, ha ismert, végül az adott személy apjának és anyjának, valamint indokolt esetben testvérének) illetve feleségének neve. A gyermekeket vagy gyermeket csak különleges esetben tüntettük fel: 1. ha ők szereztek a családnak nemességet 2. ha a seregszéki jegyzőkönyben szerepelnek 3. ha a család velük kihalt. A közrendűeknél és végvári vitézeknél csak nagyon ritkán lehetett a fenti információkat megállapítani. Sok esetben inkább csak azonosítási lehetőségeket és valószínűségeket tudtunk kínálni. Ezzel egyben arra is törekedtünk, hogy a későbbi téves vagy kevéssé valószínű azonosításoknak elejét vegyük. Ahogy már említettük, a források és a szakirodalom segítségével igyekeztünk az adott személy születési és halálozási idejét is meghatározni. Gyakran tanúvallatások életkoradataira támaszkodtunk. Természetesen nem gondoljuk, hogy ezek tökéletesen megbízhatóak és pontosak lennének, ám nagyon sok esetben nem állt rendelkezésünkre más forrás, és ezek a hozzávetőleges becslések legalább a generációt illetően eligazítanak minket.

Az első ♦ jel után a személy vármegyei, familiárisi és katonai karrierjére vonatkozó adatok sorakoznak, mégpedig tematikus csoportosításban, azon belül pedig időrendben. Katonák esetében először a katonai, civil karriert befutó személyek esetében a vármegyei tisztségeket vettük előre, és sok párhuzamos funkció esetében ezeket vármegyénként is különbontottuk. (A katonáknál a vármegyei feladatok csak a második helyen következnek) A vármegyei tisztségekre vonatkozó forrásunk Nógrád vármegye vonatkozásában a kiadott jegyzőkönyveken kívül Nagy Iván Balassagyarmaton őrzött, kéziratos jegyzéke („Nógrád vármegye főispánjai és tisztviselői kara a legrégibb időktől kezdve mostanig.” NML XIV. 3. 7. d. C/5. 9. t.), illetve az előbbinél is nagyobb súllyal saját készülő Nógrád vármegyei archontológiánk az 1526 és 1683 közötti időszakról. (Az itt szereplő forráshivatkozásoknak azonban terjedelmi okokból csak egy részét emeltük át.) Hazai forrásokból merített adatainkat a magasabb végvári tisztségek esetében Pálffy Géza egészítette ki az Udvari Haditanácsnak a bécsi Hadilevéltárban (Kriegsarchiv) őrzött iktatókönyvei (ÖStA KA HKR Prot. Exp. és Reg.) segítségével. A vármegyei tisztségek után a fontosabb vármegyei követségekben való részvétel következik, ám itt terjedelemi okokból korántsem törekedtünk a teljességre, csak néhány fontosabb megbízatást tüntettünk fel, például az országgyűlési követi

254