A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)

Pálffy Géza: A szécsényi seregszék eddig ismeretlen jegyzőkönyve (1656–1661) - Alapvető források felbukkanása az elmúlt másfél évtizedben

Mindezeken túl doktori értekezésünkben már arról is hírt adhattunk, hogy a budapesti Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában - egy 1967. évi szerencsés vásárlás eredményeként - fennmaradt a lévai végvár seregszékének 1676 szeptemberétől 1701 júniusáig vezetett, 254 fóliónyi terjedelmű, azaz több mint 500 oldalas jegyzőkönyve.20 Bár ennek adatait dolgozatunkban ugyancsak több helyen hasznosítottuk, teljes terjedelmében történő kiadása azóta is vár egy vállalkozó szellemű kutatóra. (E különleges forrást ráadásul 1678 elejéről egy ez ideig ugyancsak ismeretlen, magyar nyelvű, kilenc artikulusból álló várbéli rendtartás nyitja.21) Mivel pedig más forrásutalásokból tudjuk, hogy hasonló protokollumokat Győrben - és majdnem biztosan Füleken - is rendszeresen vezettek,22 egyszer talán valamelyik győri (vagy füleki) seregbíró, esetleg győri fő- vagy vicegenerális hagyatékából felbukkanhat még egy-egy hasonló sereg- vagy hadiszéki jegyzőkönyv.

Ehelyütt érdemes felhívnunk a figyelmet arra is, amiről ez ideig még a szakmai közönség sem tudhatott: néhány évvel ezelőtt, 2006 elején egy budapesti magángyűjteményben felbukkant az eddig ismert legkorábbi magyar nyelvű hadbírósági ítéletlevél.23 Nevezetesen az első, már állandó jelleggel szolgáló magyar hadbíró (1566-1578), a felső-Magyarországon tevékenykedő Wékey Ferenc „császárnak ű felségének hadi bírája és kapitánya"24 1566. március 26-án, Lazarus von Schwendi felső-magyarországi főkapitány (1565-1568) ungvári táborában kelt ítéletlevele, akitől ez ideig ugyanezen esztendőből már két másik, ám csupán későbbi oklevél volt ismert.25 A későbbi, rendes felső-magyarországi hadbírák elődjének tekinthető Wékey az ítéletet esküdt bírótársaival együtt egy bilkei (Bereg megye) nemesi udvarház kirablása ügyében hozta a királyi hadsereg egyik ismertebb lovaskapitányával, Móré Gáspárral szemben.26

20 OSzK Kt. Föl. Hung. 3199.

21 Uo. f. 2. A várrendtartás közlését készülő végvári oklevéltárunkban („Az jó hírért, névért s az szép tisztességért" Oklevéltár a végvári katonaság történetéhez [16-17. század]) tervezzük.

22 Ld. például 1622-ből Győrből: „oda az procotulomban [sic!] irata azt velem...; az proco- tulomban olvasván...; Fölvéve Kauassi [ti. Kávássy Pál győri lovaskatona] az sereg procotulomját, olvasni kezdé...; az seregszéki nótáriusnál az protocolum..." GyEL GyKHL Okmánytár II. rész No. 24734.

23 Magángyűjtemény, Budapest; a kétoldalnyi, magyar nyelvű, pecsétes, eredeti irat xerox-másolata megtalálható birtokunkban. Kiadását 2010-ben egy kisebb önálló közleményben tervezzük.

24 A Zemplén megyei birtokos, alországbíróként is szolgált Wékeyre újabban ld. Gyulay 2006. 62-68.

25 DÖBRENTEI1840.196-197. (1566. jún. 24.) és THALY1898. 37-38.: No. 1. (1566. aug. 25.)

26 Móréról az 1550-es évekből több adatot hoz: ISTVÁNFFY 2003. passim.

18