A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)

Pálffy Géza: A szécsényi seregszék eddig ismeretlen jegyzőkönyve (1656–1661) - Alapvető források felbukkanása az elmúlt másfél évtizedben

Kutatói optimizmusunkra több dolog is okot adott. Egyrészt szomorúan kellett megállapítanunk, hogy a magyarországi német haditörvényszékek (az ún. soltész-székek) és magyar hadibíróságok (az említett főkapitányi hadi és végvári seregszékek) írásbeli feladatainak túlnyomó részét ellátó bírósági vagy seregjegyzők, illetve had- vagy seregbírák egykori jegyzőkönyvei közül monográfiánk 1995. évi megjelenéséig sajnos egyetlen egy sem került elő. Másrészt a 16-17. századi (tábori és várbeli) hadiszabályzatok számát munkánkban ugyan magunk is többel gyarapítottuk15 - közöttük a legkorábbi általános magyar és horvát, lovas és gyalogos hadiszabályzat felfedezésével és történetének feltárásával16 biztosak voltunk abban, hogy ilyenek felbukkanása különböző levél- és kézirattárakból még várható, akár jelentősebb számban is. Azaz örömünkre szolgált volna, ha a 20-21. század fordulóján valakik legalább egy-egy lépéssel vagy szisztematikusan folytatják a Hadtörténelmi Közlemények 1891-től 1897-ig tartó úttörő gyűjtését (Magyar hadiszabályzatok gyűjteménye, mintegy félszáz szabályzat közzététele), azaz egy kora újkori hadiszabályzat-gyűjtemény elkészítését.

Várakozásunk azóta több tekintetben beigazolódott. Az elmúlt bő egy évtizedben mind az Erdélyi Fejedelemségből, mind a Magyar Királyságból számos újabb, eddig ismeretlen hadirendtartás került elő - elegendő Bethlen Gábor 1620-as évekbeli magyar nyelvű tábori hadiszabályzatára vagy az egersze- gi végvár 1682. évi, ugyancsak magyarul papírra vetett rendtartására gondolnunk.17 Ám tetemesen gyarapodott a hadi bírósági ítéletlevelek száma is. Miként erről 1995-ben megjelent könyvünk néhány évvel későbbi (1998. évi) doktori disszertáció-változatában már beszámolhattunk,18 a bécsi Hadilevéltárban (Kriegsarchiv) folytatott rendszeres feltárómunkáink során több német gyalogos és lovassági hadbírósági tárgyalás jegyzőkönyvét fedeztük fel. S noha ezek adatait már több helyen hasznosítottuk, közzétételük akár még nemzetközi szempontból is figyelmet érdemelne, hiszen ilyen dokumentumokat jelentősebb számban német nyelvterületen sem adtak ki. Ám végvidéki hadiszéki és végvári seregszéki ítéletekből is találtunk azóta néhányat, elsősorban napjainkban már külföldön őrzött, egykori magyar arisztokrata-levéltárakban.19

15 PÁLFFY1995. főként 79-81.

16 Erről utóbb külön tanulmányban is szóltunk: PÁLFFY 2003b.; szövege a német kutatás számára is megjelent PÁLFFY 2007. 68-72.: No. I—II.

17 HAUSNER 2001.; PÁLFFY 2003a. Az utóbbinak a nagyobb közönség számára is elérhető, friss kiadása: VÉGH2010. 100-102.: No. 17.

18 PÁLFFY 1998a. 17.: 27. jegyzet, stb.

19 Az erdődi Pálffy család napjainkban részben Pozsonyban őrzött archívumában például az 1630-as évekből két érsekújvári hadiszéki ítéletlevélre bukkantunk. SNA ÚPA Arm. VIII. Lad. 4. Fasc. 6. No. 138. (1632. dec. 2.) és uo. Arm. VII. Lad. 9. Fasc. 1. No. 2. (1635. szept. 23.)

17