A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Forrásközlés
elmehetett volna, ha annyira való ranchorát vette esziben, az mint allegálja, kiváltképpen akkor, az mikor az vető Kasza György az kardját kéziből kivette, és magát az I.-re nem bocsátotta. Hogy penig azon Kasza György vető ellen in parte actorrá tette magát, és consentiensnek írja lenni, in ea parte az mostani A.-nak ahhoz semmi köze, az más causa lészen. Ehhez már egyéb nem kívántatik, hanem juxta titulum etiam 32. partis tertiae et in actione denotatum titulum120 / (a Hármaskönyv) harmadik részének 32. címe és a keresetben megjelölt cím alapján/, hogy kegyelmetek, bírák uraim, reale judiciumot mondjon, kire Isten segílje kegyelmeteket. Procurator I. inhaereál mindenekben elébbeni feleletihez et petit deliberationem dominorum judicum /és kéri a bíró urak ítéletét/. Procurator actoris protestatur super allegatis procuratoris I., inhaeretque suis firmissime et petit judicium ut supra. / A felperes ügyvédje tiltakozik az alperes ügyvédjének állításai felől, és szilárdan ragaszkodik a maga által elmondottakhoz, és ítéletet kér, ahogy az imént./ Deliberatum est Praesens causa ob certas causas rationabiles differenda cernitur dominis judicibus ad futuram sedis istius judiciariae collationem. /Jelen pert bizonyos ésszerű okok miatt a bíró urak a következő törvényszékre halasztották./ /94./ Anno 1660. die 26. novembris. Mi, szécsényi praesidiumban lakos nemes és vitézlő törvénybírák, közönségesen convocáltattunk seregbíró uram házához nemes vitézlő Bélteki Pál substitutus kapitány uram őkegyelme com- missiójából, bizonyos dolgoknak törvény szerint való revisiójára. 120 Tripartitum III. rész 32. cím. Miképpen kelljen a vármegyei ispánoknak és a kiváltságos nemeseknek a nyilvános gonosztevőket büntetniük? A cikkely lényege az, hogy a pallosjoggal nem rendelkező nemeseknek, falvaknak és mezővárosoknak három napon belül át kell adniuk az elfogott gonosztevőket (malefactores) ítélethozatal és büntetés végett az illetékes vármegyéknek Werbőczy azonban kivételeket is felsorol: „2. §. De a gyilkosokat, gyújtogatókat és az erőszakos fajtalanságon kapottakat, ha a bűntett helyszínén, vagyis azon mezőváros vagy falu területén vagy határában, ahol az efféle gonoszság elkövettetett, elfogták és letartóztatták, a mezővárosok, faluk és kiváltsággal [pallosjoggal] nem bíró nemesek is vétkök mértékéhez képest, megtartván a törvény rendes menetét, megfenyíthetik és büntethetik..." (Werbőczy 1990. 532-533.) A jogforrásra természetesen csak analógiás alapon hivatkozhattak egy seregszéki perben, hiszen Werbőczy idején sem a vitézlő rend, mint kiváltságos jogi réteg, sem ennek megfelelő külön katonai igazságszolgáltatás nem létezett még, így a Hármaskönyv természetesen nem is tehetett említést a seregszékek jogosítványairól. 168