A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)

Forrásközlés

letik szállani cum indebita, mert in omnibus casibus tria requiruntur: locus, tempus et persona. /Minden perben három dolog (megnevezése) kívántatik, a helyé, az időponté és a személyé.! Az praetendens A. és az praetensus A.-k neveznek ugyan valami esztendőszámot actiójokban, de országunk írott törvénye szerint, ut patet Tripartiti partis secundae titulo 26.109 /ahogy az a Hármaskönyv második részének 26. címében szerepel/, semmi bizonyos napot, még csak circa illud vel illud napot sem neveznek, kinek országunk törvénye szerint szükségképpen meg kellene lenni, és azért az fogyatkozás szerint méltán le kelletik szállani ezen causának.

Procurator A. praemissa protestatione dicit replicando: /A felperes ügyvédje előrebocsátott tiltakozás után válaszul (a következőket) mondja:/ Minthogy azon praesidiumbeli fő- és vicemagistratus uram bírák uraim consensusából azt találták, hogy seregbíró uram mint hites nótáriusa az helynek expediálja az querelákat, ideo ha vétek volna is benne, az kit nem reménlek, eziránt most is corrigálhatni, siquidem juxta titulum 12. partis secundae110 [et] articulum 24. anno 1566, errores per judices commissos111 [!] corrigi posse,112

109 Tripartitum II. rész 26. cím. Három dolgot kell a törvénybehívásban kifejezetten megjelölni. „Továbbá minden törvénybehívásban és keresetlevélben, főképpen a hatalmaskodás miatt indított pörökben három dolgot szükséges határozottan megjelölni. 1. §. Először a személyt, aki által és aki ellen a panasz vagy kereset bejelentetik. 2. §. Másodszor az időt, vagyis azt a napot, amikor valaki a másiknak kárt vagy sérelmet okozott vagy tett. 3. §. És harmadszor a helységet és vármegyét, ahol tudniillik és amelyben efféle kár vagy sérelem okoztatott és elkövettetett..." (Werbőczy 1990. 354-355.)

110 Tripartitum II. rész 12. cím. Hányféleképpen lesz erőtlenné a kiváltság? A felperes fél a cikkely 4. paragrafusára hivatkozik, amely teljesen eltérő tárgya ellenére analógiaként valóban felhozható volt: „4. §. Meg kell azonban itt jegyezni, hogyha a mondott egy évi határidő lefolyása alatt az iktatás foganatosítása megtörtént ugyan, de akár az arról kiadott jelentőlevélben, akár a végrehajtás folyamatában a királyi embernek vagy a hiteleshely, azaz a káptalan vagy konvent küldöttjének hibájából vagy hanyagságából valamely tévedés követtetett volna el, akkor ez esetben maga az adomány foganatos marad, és a végrehajtást a körülményekhez képest lehet és kell megigazítani." (WERBŐCZY 1990. 301.)

111 Helyesen „commissi" lenne.

112 1566. évi 24. törvénycikke. Címe: Bármiféle levelekben a hibákat, akárki követte is el azokat, egyszer kiigazítani lehet (Errores in literis quibuslibet per quoscunque commissi, semel corrigi possunt). „Minthogy pedig gyakran megtörténik, hogy az ítélőmesterek a perbehívó avagy az ítélőlevelekben valami hibát követnek el, amely miatt a peres felek peres ügyük leszállításával nem csekély fogyatkozást szenvednek, amit az országlakók igazságtalannak találnak. l.§ Megállapították hogy a jövőben, ha nyilván bizonyossá teszik, hogy az ilyen hibát, akár a perbehívó akár pedig az ítéletlevelekben figyelmetlenségből az ítélőmesterek követték el, azt az or163