1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)

Regionális nézőpontok az első bécsi döntéshez - Fedinec Csilla: Az első bécsi döntés – ukrán nézőpontból

gyarország pedig tudomásul vette Kárpátalja határait.43 A delimitációs bi­zottságnak Kárpátalja részéről Julij Brascsajko és Mikola Dolinaj lett a tag­ja.44 Később mindketten a Volosin-kormány miniszterei lettek. Bécsben nem csak a kárpátaljai autonóm kormány küldöttsége volt je­lent. Julian Himinec a müncheni konferencia napjaiban érkezett Bécsbe, ahol megalakította „Kárpáti Ukrajna Diplomáciai Küldöttségét" amerikai ukrán egyesületek képviselőiből, illetve október 16-án csatlakozott hozzájuk Iván Rohacs, akit Avgusztin Volosin kárpátaljai miniszterelnök delegált. Ro- hacs október végén visszatért Ungvárra és Volosinnal, illetve kormánya tag­jaival utazott vissza Bécsbe, hogy részt vegyen a döntőbírósági tárgyaláson, s ugyanazokkal a személyekkel távozott is onnan. A „küldöttség" október-no­vember folyamán működött az osztrák fővárosban, azonban tevékenységéről a visszaemlékezés semmilyen érdemi részletet nem mond el, az sem derül ki, hogy a döntőbíróság közelébe tudott volna férkőzni, vagy bármilyen érdemi tevékenységet ezzel kapcsolatban kifejteni. Himinec járt Berlinben is, majd december közepén Husztra költözött, ahol Volosin külügyi titkára lett. Himinec és a „küldöttség" szerepének megértéséhez az Ukrán Naciona­listák Egyesülete visz közelebb, melyet 1929-ben Bécsben hoztak létre Jev- hen Konovalec irányításával emigráns ukránok. Az elfogadott szervezeti­territoriális rendszer tíz ukrán etnikai régióra osztotta működési területét - ezek egyike volt Kárpátalja -, illetve ukrán információs irodákat hoztak lét­re európai nagyvárosokban. Kárpátalján nem volt kiépített hálózatuk, de il­legálisan híveket toboroztak. 1938 májusában Konovalec gyilkosság áldoza­ta lett, utódja a szervezet élén Andrij Melnik. 1938. szeptember 4-én Ungvá- ron került sor az Első Ukrán Nemzeti Tanács által összehívott kongresszus­ra, melyen épp az UNE-tagok kezdeményezésére megalakították az Ukrán Nemzetvédelem elnevezésű szervezetet, egyfajta önkéntes polgárőrséget (gárdát), amelyik az első bécsi döntés napjaiban lépett színre azzal, hogy fel­vállalta az ungvári kormány Husztra költöztetésének, és a Magyarország­nak ítélt területekről önként az ukrán kormány fennhatósága alatti területre költöző lakosság védelmét az esetleges atrocitásokkal szemben. Huszton az önkéntes polgárőrség valóságos félkatonai szervezetté alakult Kárpáti Szics Nemzetvédelmi Szervezet néven, amely arra számított, hogy az UNE támo­gatásával fel tudja fegyverezni magát. Andrij Melnik azonban a szervezet pénzéből csak az élelmiszervásárlást engedélyezte, a felfegyverkezést nem, illetve megtiltotta, hogy a Kárpátok túloldaláról, a lengyelországi területek­ről ukránok átszökjenek a határon azzal a céllal, hogy belépjenek a Kárpáti 43 KyjibHuubKMÜ, CrauicjiaB: /fep^Kaea, «Ka HapoaunacH ü 3ar nuyjia b o/(hh nenb. JlcHb, Ne50,19 oepe iHM 1999. 44 Bérem, i. m. 135. 95

Next

/
Thumbnails
Contents