1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)

Regionális nézőpontok az első bécsi döntéshez - Fedinec Csilla: Az első bécsi döntés – ukrán nézőpontból

és a magyar elvárásoknak megfelelően úgy vélte, hogy a terület sorsáról népszavazásnak kell döntenie. Október 21-én az Első Központi Ukrán Nem­zeti Tanács kiáltványban tiltakozott Bródy elképzelése ellen, hogy Kárpátal­ját népszavazás útján terelje Magyarország fennhatósága alá. A kiáltvány előkészítésében részt vett Avgusztin Volosin is, de személyesen nem írta alá. Később azt mondta, hogy azért nem, mert Bródy kabinetjének tagjaként etikátlan lett volna megtenni.19 Október 26-án Bródyt hazaárulás vádjával letartóztatták, a cseh-szlovák kormány vele együtt lemondatta többek kö­zött Fenczik István minisztert is. Mikola Vehes, az időszak egyik jeles szakértője azt mondja, hogy nem volt meglepetés Bródy miniszterelnöki kinevezése, hiszen pártja minden parlamenti választás alkalmával erős pozíciókat szerzett.20 Bukását elsősor­ban nem az okozta, hogy ekkor fedezték volna fel a Magyarországgal való kapcsolatait, hiszen pártelnökként évek óta megfigyelés alatt tartották, ha­nem a népszavazás nyílt követelése: kormányának harmadik, utolsó ülésén hozott határozat szerint a tartomány területe „egységes" és „oszthatatlan", hovatartozásáról azonban „népszavazás útján" kell dönteni. A népszavazás elfogadhatatlan volt mind Prága számára, mind pedig az ukrán irányzat kép­viselői számára egy nyíltan Magyarország-párti és a helyi lakosság körében hosszú idő óta nagy támogatottságot élvező pártelnök-miniszterelnök kezde­ményezésében. Az ukrán irányzat képviselői Julian Révai által figyelmeztet­ték Frantisek Chvalkovsky cseh-szlovák külügyminisztert Bródy magyaror­szági kapcsolataira, miután úgy vélték, hogy köze van a határincidensekhez is, és sérelmezték, hogy nem járt közben azok leállítása érdekében.21 A magyar források is tanúsítják, hogy Bródy népszavazás-követelése be­leilleszkedett a München után felerősödött magyarországi propagandába. Többek között megalakult a Ruszinszkóiak Magyarországi Egyesülete, ame­lyik Igazságot Rákóczi népének feliratú emlék-levelezőlap árusítására és ez ál­19 UocunenKO, BonoAWMup: 3wmobí cyTiiiKU uepBiicBux ahíb. JfeMKÍ rionpoomú ne- peőyBaHHH ABrycTi/ma Bonoimma b JlecpopTOBO. 3 apxißiß ByHK-tny-HKBJl- KRE. 1994. Na 1.140-147. 20 Az Autonóm Földműves Szövetség a parlamenti választásokon Kárpátalján 1924- ben a 4. volt a szavazatok 8,4%-ával (1. kommunista párt 39,4%, 2. magyar őslakos párt 11%, 3. szociáldemokrata párt 9,4%), 1925-ben úgyszintén 11,6%-kal (1. kom­munista párt 31,2%, 2. agrárpárt 14,2%, 3. magyar pártok szövetsége 11,8%), 1929- ben az ún. Orosz Blokk tagjaként a 2. (1. az agrárpárt és a zsidó demokrata párt szö­vetsége 29,1%), 1935-ben a Szlovák Néppárttal közösen a 3., több mint 18%-nyi sza­vazattal (1. kommunista párt 24,4%, 2. agrárpárt 19%). Toxap, i. m. 327-330. 21 Berem, Mracona: Kapnamcbm yKpama. HoKyMenmu u cpaKmu. y*ropoA, BnflaB- hmutbo „Kapnam", 2004. 214-218. A szerzőnek számos publikációja, könyve je­lent meg a témában; ez a monográfia, mint a szerző addigi kutatásainak szinteti­zálása, különösen fontos. 90

Next

/
Thumbnails
Contents