1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)
Regionális nézőpontok az első bécsi döntéshez - Fedinec Csilla: Az első bécsi döntés – ukrán nézőpontból
tali adománygyűjtésre kapott engedélyt.22 Vagy a Felvidéki Egyesületek Szövetsége 1938. november 15-én emlékiratban fordult Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, az USA, Lengyelország budapesti követségeihez, „a világ nagyhatalmaihoz, hogy rendeljék el Szlovákiában és Kárpátalján a népszavazást".23 Bevonták a görög katolikus egyházat is. A tokaji görög katolikus egyházközség például 1938. október 16-i határozatában „követelte" „ruthén hittestvérei részére" az önrendelkezési jog biztosítását. „Meg vagyunk győződve arról, hogy a ruthének Magyarországhoz kívánnak csatlakozni."24 A sajtó is cikkezett a népszavazás követeléséről, Bródy nevéhez kötve is.25 Az MTI közben a kárpátaljai ruszinok ezirányú követeléseiről közölt híreket: november 3-án „Ruszinföld politikai és egyházi szervezetei" nagygyűlésen követelték, hivatkozással az „északi hegyvidék" és a „déli völgyek" gazdasági és történelmi összefonódására, „a bécsi döntőbírósági határozat után [...] ruszin népnek adassék meg, hogy állami hovatartozásának sorsáról az elvi önrendelkezési jog alapján maga dönthessen általános népszavazás útján". Az aláírók között ott van a görög katolikus egyház, Bródy és Fenczik pártja is.26 November 11-én Sztojka Sándor munkácsi görög katolikus püspök hálaadó istentisztelet keretében „a ruszinkérdés végleges megoldásának szükségességéről beszélt".27 A gazdasági összefonódásokat hangsúlyozta az Ungváron megjelenő Kárpáti Magyar Hírlap is október folyamán, az Orosz Nemzeti Tanács határozatára hivatkozva: Kárpátalja déli részév fekvő terület egy egészet alkot és ennek az északi részét nem lehet elválasztani a délitől, már csak azért sem, mert ezt egybeköti az ezeréves múlt gazdasági kapcsolata, az őslakos népek testvéri együttélése."28 Vagy másutt: „Aki Kárpátalját bármiféle elgondolások szerint több részre akarja szakítani, az ellensége a ruszin földnek. Kárpátalja - éppen gazdaságilag - annyira szervesen egy terület, hogy csak így életképes. Aki másféle elgondolásban látja a jövőjét, az nem ismeri ezt a földet."29 Illetve: a lakosság „a legnagyobb bizonytalanságban éli napjait, megállt a gazdasági vérkeringés, megállt az üzleti forgalom, senki nem tudja, mit hoz a holnap, milyenek lesznek Kárpátalja határai".30 Teleki Pál - a komáromi tárgyalások alkalmával a magyar delegáció egyik vezetője - 1938 novembere után úgy vélte „a nagyha22 MOL, K-28, 50. cs. 105. 1.1938 - L - 17203. 23 MÓL, K-28, 31 cs. 76 1.1939 - L - 17355. 24 MÓL, K-28,18. cs. 51. t. 25 Bródy népszavazást követel. Budapesti Hírlap, 1938. október 2. 26 MOL, K-428, 732. MTI kőnyomatosok, Felvidék 1938. 27 MÓL, K-428, 732. MTI kőnyomatosok, Felvidék 1938. 28 Kárpáti Magyar Hírlap, 1938. október 25. 29 Kárpáti Magyar Hírlap, 1938. október 27. 30 Kárpáti Magyar Hírlap, 1938. október 21. 91
