1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)
Regionális nézőpontok az első bécsi döntéshez - Fedinec Csilla: Az első bécsi döntés – ukrán nézőpontból
a nemzeti érdekérvényesítést, az autonómia lehetőségét azonban kizárta, a plurális demokrácia, a gazdasági növekedés mellett az 1920-as évek végétől a közigazgatás centralizálása is az egységes csehszlovák államba való betago- lást - inkorporációt - szolgálta. Azonban éppen az autonómia halogatása vezetett a politikai közélet radikalizálódásához, a kormányellenes erők megerősödéséhez, ami már az 1935-ös parlamenti választások alkalmával megmutatkozott.15 így az 1938-39-es ukrán Kárpátalja egy folyamat eredménye. Vizsgáljuk meg közelebbről 1938 októberének-novemberének kárpátaljai eseményeit. A müncheni egyezmény végrehajtásának napjaiban, a szlovák autonómia megadásával párhuzamosan Kárpátalján október 11-ével megalakult az autonóm kormány, a miniszterelnök Bródy András, az Autonóm Földműves Szövetség elnöke lett. Ez volt az a párt, amelyik már Kurtyák Iván elnöksége idején is rendszeres anyagi támogatásban részesült a magyar kormányzat részéről, a Magyarország iránti politikai lojalitásért és az autonómiakövetelések állandó napirenden tartásáért cserébe.16 Gömbös Gyula magyar miniszterelnök részére 1934. november 24-i keltezéssel készített bizalmas jelentés így értékelte a helyzetet: „Kurtyák Iván huszti rutén képviselő halálával [1933. január 2.] a Magyarországhoz való csatlakozás gondolata meggyengült a rutén nép között." A „rutén földön" az alábbi három mozgalom él: 1. „pravoszláv nagyorosz mozgalom". Ezt „görögkeleti pravoszláv papok" és „nagyorosz emigránsok" irányítják. A leventéhez hasonló intézménybe tömörítik az ifjúságot, az irányítók közt sok a volt cári tiszt. Fő törekvésük az Oroszországhoz való csatlakozás. 2. „ukrán-kisorosz mozgalom". Különösen az értelmiség és a tanulóifjúság körében terjed. Célja az önálló ukrán államon belül egyesíteni az összes „kisoroszt". 3. „kommunista mozgalom", ami a leginkább a szegény nép körében van elterjedve. „[...] egy esetleges későbbi időpontbani népszavazásnál a magyarhű lakosság kisebbségbe kerülhet".17 Bródy végig nyíltan beszélt a revízióról; egy 1933 áprilisában tett nyilatkozatában kifejtette: „mi ruszinok [...] minden körülmények között kívánjuk a határrevíziót, mert a Tisza-völgyről és a Má- ramarosszigetről mi sohasem mondunk le." Nincs semmi oka, hogy támadjuk a magyarokat, a magyar kultúrát, mert „Podkarpatszka Ruszban ők épp úgy küzdenek autonóm jogaink megvalósításáért, mint mi magunk is."18 Miniszterelnökként is tartotta magát folyamatosan képviselt álláspontjához, 15 Kárpátalján a parlamenti választások alkalmával 1924-ben a szavazatok 60%-át, 1925-ben 54%-át, 1929-ben 36%-át, 1935-ben pedig 63%-át adták le ellenzéki pártokra. ToKap, MapiaH: íloAimumii napmii 3aKapnammn 6 yMoßax 6mamanapmiünoc- mi (1919-1939). y^ropou, 2006. 331. 16 Angyal Béla: A csehszlovákiai magyarság anyaországi támogatása a két világháború között. Regio, 2000, 3. sz. 133-178. 17 MOL, K-28,156. cs. 322. t. 18 Kárpáti Magyar Hírlap, 1933. május 19. 89
