1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)

Regionális nézőpontok az első bécsi döntéshez - Fedinec Csilla: Az első bécsi döntés – ukrán nézőpontból

tusba került Kárpátalja kérdése is, miközben az ukránok számára a Kárpátok két oldala az ukrán Piemontot kezdte jelenteni - a bolsevik uralom alatt az ukránok súlyos etnikai tisztogatást szenvedtek el. Ugyanakkor a Csehszlovákiában végrehajtott közigazgatási, föld-, iskolai és egyházi reform teret nyitott Kárpátalján az ukrán nemzeti eszmének, amelyet immár nem szorított háttérbe a magyar politikai-kulturális-vallási hegemónia, eltűntek a magyar uradalmi birtokok, helyükre a magyar lakosság közé ékelődve szlovák és ruszin telepek jöttek létre. A csehszlovák állam jelentős állami beruházásokat eszközölt Kárpátalján, hogy az elmaradott tartományt az ország többi részéhez közelítse, amivel a galíciai vagy a bukovinai viszonyoknál előnyösebb viszonyokat teremtett. Az 1930-as évekre megerősödtek az ukrán politikai erők, ami megmutatkozott a választási eredményeken. A Piemont-álmokat erősítette a kárpátaljai autonóm kormány megalakulása 1938 őszén, azonban Magyarország, mindenekelőtt Németország hathatós segítségével, visszaállította az ezeréves magyar-ruszin együttélést.

Az ukrán nemzeti mozgalom megerősödése ellentétes volt a csehszlovák államérdekkel. A Volosin-kormány idején az erősödő ukrán befolyás fokozta az ellentéteket Huszt és Prága között, 1939. március elején, a magyar hadsereg beavatkozása előtt a cseh hadsereg és a Kárpáti Szics fegyveres konfliktusba keveredett, végképp lehetetlenné téve az összefogást a felvonuló magyar hadsereggel szemben. A Szovjetunió elítélte Csehszlovákia feldarabolását Németország és Magyarország által, viszont - Kárpátalja Magyarország általi megszállásához hasonlóan - később a Szovjetunió is német hozzájárulással szállta meg a galíciai területeket.

A második világháború idején a magyar hadsereget éppen az ukrán etnikai területeken vetették be, amely 1944 első felében szövetséget kötött az Ukrán Felkelő Hadsereggel arról, hogy kölcsönösen segítik egymást a közös ellenség - a bolsevik Oroszország elleni harcban, a magyarok fegyverrel és gyógyszerekkel segítik az UFH-t, amely ennek fejében lemond Kárpátaljáról. A második világháború végén azonban a győztes Szovjetunió az ukrán etnikai területeket, így Kárpátalját is magához csatolta, a szomszédos országokra, közte Magyarországra pedig ráerőszakolta a szovjet típusú szocializmust.

Ukrajna, az ukrán etnikai régiók 20. századi politikatörténetét az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Politikai és Etnikai-nemzeti Kutatóintézetének égisze alatt megjelent 6 kötetes munka dolgozza fel.14 Az Ukránok az USZSZK határain kívül 1918-1940 c. ötödik kötetben a Kárpátaljával foglalkozó rész szerzője Sztepan Vidnyanszkij. A csehszlovák időszakkal kapcsolatban a történész mindenekelőtt azt hangsúlyozza, hogy a csehszlovák demokrácia elősegítette a társadalom polgárosodását, a politikai pluralizmust,

14 noAimuMna icmopin yxpainu. XX cmoAimmn: y mecra TOMax. Pea. koji. I. Kypac Ta íh. Khíb, feHe3a, 2002-2003. Az 5. kötet: yxpanmi 3a MexcaMn yPCP (1918-1940).

88