1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)
Regionális nézőpontok az első bécsi döntéshez - Simon Attila: A szlovákiai magyarok magatartása az első bécsi döntés idején. (Különös tekintettel Gömör, Nógrád és Hont térségére)
feltételezhető azonban, hogy a körülményekre való tekintettel (a komáromi tárgyalások) komolyabb büntetés nélkül szabadon engedték őket. A helyi lakosság reakcióját illetően figyelemre méltó a cigány lakosság lelkesedése (a velkenyei laktanya elfoglalásakor egy helyi cigány közvetített a két fél között; Harmacon pedig óriási örömmel fogadták a cigányok a bevonuló magyarokat). A Ser kén letartóztatott 21 személyből 10 esetében jegyzi meg a kezünkben lévő forrás, hogy magyar cigányról, többségében muzsikusról van szó.25 A cigányság feltűnő aktivitását egyrészt erős nemzettudatukkal, másrészt talán mentalitásukkal, a lehetséges következmények figyelmen kívül hagyásával lehet magyarázni. A Feledi Járási Hivatal jelentései ugyan óvatosan fogalmaznak a helyi lakosság magatartásával kapcsolatban, ám a magyarokat eleve megbízhatatlannak bélyegzik. A hatóságok tartottak a helyi lakosság reakciójától, s amikor a támadás hírére a közeli járási székhelyen, Feleden is magyar zászlók jelentek meg, a járási hivatal vezetője a felsőbb szervektől kért tanácsot, hogyan reagáljon erre.26 Hogy a csehszlovák katonaság csak másfél nappal a támadók kivonulását követően, október 7-én vonult be Harmac községre, azt is azzal lehet magyarázni, hogy tartottak a helyi lakosság reakciójától. A helyi lakosság magatartásával indokolták a hatóságok a Feledi járás területén bevezetett intézkedéseket: az összes lőfegyver begyűjtését, a kocsmák és vendéglők bezárását, s azt, hogy este 6 óra után kijárási tilalmat rendeltek el 27 A járási főnök javaslatát viszont, hogy a járás területén statáriumot hirdessenek ki, a pozsonyi Tartományi Hivatal elutasította. Szintén a lakosság „féken tartását" szolgálta, hogy az Egyesült Magyar Párt (EMP) járási szervezetének nyolc tagját túszként letartóztatták és Rimaszombatba szállították. A kacagópusztai fegyveres incidens a néhány nappal később kezdődő komáromi tárgyalások folyamán is napirendre került. Mint tudjuk, Komáromban döntés született két határ menti település, Ipolyság és Szlovákúj- hely (a magyar küldöttség Párkány átadását is kérte) október 11-i hatályú Magyarországnak való átadásáról. A bevonuló honvédség lelkes ipolysági fogadtatása közismert, miközben az ünneplő tömegben a környező falvak lakossága is ott volt, sőt Tesmagon az Ipolyságihoz hasonló díszkaput is építettek abban a reményben, hogy a honvédség oda is bevonul.28 A dél-szlovákiai járásokban bevezetett statárium hatására a régióban, október második felében már nyugalom honolt. Legalább is a felszínen, hiszen a helyi magyar és szlovák lakosság feszült figyelemmel követe, mi fog tör25 Uo. 26 SNA, f. KÚ BA, k. 255. 27 SNA, f. KÚ BA, k. 255. 28 MOL, K-63, 65. cs. 7/7, 3494/1938. 80
