1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)

Regionális nézőpontok az első bécsi döntéshez - Simon Attila: A szlovákiai magyarok magatartása az első bécsi döntés idején. (Különös tekintettel Gömör, Nógrád és Hont térségére)

ténni. Eközben mind Prága mind Budapest erős propagandatevékenységet fejtett ki, próbálva a maga oldalára állítani a lakosságot. A magyar oldalról a határokat átjuttatott röplapokon már a várható új határokat berajzolva ábrázolták Magyarországot, s a „cseh" uralom elutasítására szólították fel nem csupán a magyarokat, de a szlovákokat is. A csehszlovák propaganda a határom mellé felvonuló hadsereg egységein kívül repülőkről szórt röplapokkal igyekezett a elszántságáról biztosítani a lakosságot, s folyamatosan azt ismételte, hogy egy talpalatnyi földet sem enged át Magyarországnak. Ezt azonban ekkor már nem hogy a helyi magyarság, de még a szlovákok és csehek sem hitték el, hiszen saját szemükkel látták, hogy ezzel egy időben megkezdődött a magyarok által lakott területeken található fontosabb hivatalok, üzemek és raktárak leszerelése és evakuálása.29 A szlovák propaganda elsősorban a magyarországi és a csehszlovákiai szociális és gazdasági helyzet közötti különbséget, a demokratikusabb csehszlovákiai viszonyokat, a földkérdés magyarországi megoldatlanságát igyekezett kihangsúlyozni.30

A Csehszlovákia melletti propagandának azonban már kevés vagy szinte semmi hatása sem volt a szlovákiai magyarokra, s a szlovákiai magyar szervezetek (köztük a volt aktivista31 illetve kommunista csoportosulások is) egymás után jelentették be csatlakozásukat az október 7-én megalakult Magyar Nemzeti Tanácshoz. A közelgő határváltozás hatására kialakult az az egység, amelyet az Egyesült magyar Párt korábban hiába próbált megteremteni.

Mire a november 2-i első bécsi döntésre sor került, a Tiso-féle autonóm Szlovákia egyre antidemokratikusabbá váló viszonyai között élő és a magyar nemzeti érzései által áthatott szlovákiai magyar lakosság a maga szempontjából már meghozta a döntést: vissza akar térni az anyaországhoz. így a következő napokat már az erre való lázas készülődés jellemezte. Ez a helyi körülményektől függően, hol titokban, hol nyíltan történt, de sem a dél-szlovákiai járásokban bevezetett rendkívüli állapot, sem a hadsereg jelenléte nem tudta útját állni. A falusi tanítók a himnusz és a szózat szövegét tanították a gyere29 Molnár Gyula már idézett naplójában az október 10-i bejegyzésben a következő olvasható: „Teherautók robognak szakadatlanul az állomás felé, megrakva minden-féle holmival, nyersanyaggal, bútorral. Érthetetlen ez a lázas költözködés, hiszen melldöngető csökönösséggel harsogják, hogy 'Luéenecet' nem engedik." Molnár Gyula: Magyarváró Losonc II. Losonci Hírlap, 1940. október 6.

30 A nagyrőcei tanfelügyelőség által ezekben a napokban kibocsátott felhívása szlovákiai magyar tanítókat igyekezett arról meggyőzni, hogy Magyarországon munkanélküliség és szegénység várja őket. MOL, K-763, Flachbart Ernő miniszteri tanácsos iratai. 16532. sz. mikrofilm, d. dosszié.

31 Az aktivista magatartás alatt a kormánytámogató politikát értjük. A korabeli szlovákiai magyar aktivizmus leginkább az országos csehszlovák pártok magyar szekciójának formájában jelentkezett, s a magyar választók mintegy 10-15%-nak a szavazataira számíthatott.

81