1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)

Regionális nézőpontok az első bécsi döntéshez - Simon Attila: A szlovákiai magyarok magatartása az első bécsi döntés idején. (Különös tekintettel Gömör, Nógrád és Hont térségére)

itteni lakosság lelkesedése miatt a járási hivatal az október 9-i hetivásár megtartását száj- és körömfájásra való hivatkozva megtiltotta.19 Noha a karhatalmi erők kezdetben tétován és minden erőszakos fellépést mellőzve figyelték a magyar lakosság megnyilatkozását, s a demonstrációknak csupán a Tartományi Hivatal által október 7-én kiadott, a közrend helyreállítására irányuló rendelet érvényesítse vetett véget, amelynek értelmében a dél-szlovákiai járásokban korlátozták a polgárok szabad mozgását és a vendéglátóhelyek nyitva tartását, megtiltottak minden gyülekezést, megtiltották a nemzeti kisebbségek színeinek és jelképeinek nyilvános használatát. A körlevél arra is felszólította a járások vezetőit, hogy ha szükséges, az erőszak alkalmazásától se riadjanak vissza, lőfegyvereket azonban csak a legszükségesebb esetben használjanak.20 A hatóságok erélyes fellépések illetve az EMP vezető politikusai által október 7-én létrehozott Magyar Nemzeti Tanács nyugalomra intő szavainak köszönhetően a komáromi tárgyalások idejére már a legtöbb településen megszűntek az utcai megmozdulások, noha Pozsonyban és Kassán az ezt követő napokban is történtek incidensek a helyi szlovák és magyar lakosság között. Ebben a két vegyes lakosságú nagyvárosban elsősorban a nemzeti színeket és jelvényeket kitűző szlovák és magyar diákság között fordultak elő konfliktusok. Pozsonyban például a Hlinka Gárda tagjai illetve a szélsőségekkel szimpatizáló szlovák fiatalok a kisebbségek nemzeti színeinek betiltását követően Bocskay-kendőt viselő magyar diákságot inzultálta több esetben is. Kassán pedig a premontreiek templomában az október 11-ei esti mise után felcsendülő magyar himnusz váltotta ki a szlovák fiatalság erőszakos fellépését, amelynek következtében a templom előtt csak lovas rendőrök bevetésével felszámolt tömegverekedés kezdődött.

Azt, hogy ezekben a napokban Dél-Szlovákia szinte valamennyi régiójában rendkívül feszült volt a helyzet, azt nem csupán az említett demonstrációk okozták, de a határincidensek is, amelyek az egyre türelmetlenebb és a budapesti kormányzat által a hadseregen belül is tolerált szélsőjobboldali csoportoknak köszönhető. Fegyveres összecsapással kísért határincidensre került sor ezekben a napokban Párkány mellett, a Királyhelmeci járásba tartozó Perbenyiknél illetve a Gömörben Rimaszécs község térségében. Ez utóbbinak, amely a szlovák-magyar államhatáron történt konfliktusok legnagyobbika volt, már feltárt a története,21 ezért a következőkben csupán vázlatosan ismertetem azt.

19 SNA, f. KÚ BA, k. 255

20 NA CR, f. PMV-AMV 225, k. 1045. 64204/1938 prez. Udrzovanie verejného kl'udu a poriadku - zvysené bezpecnostné opatrenia.

21 Az eset eddigi legrészletesebb feldolgozását lásd Simon Attila: Síppal, dobbal, nagybőgővel - avagy kísérlet a „Felvidék visszafoglalására" 1938. október 5-én. Fórum Társadalomtudományi Szemle 7 (2006) 4. sz., 145-159.

78