1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)
Regionális nézőpontok az első bécsi döntéshez - Šona Gabzdilová-Olejníková: A bécsi döntés és Dél-Szlovákia, különös tekintettel a Rimaszombati járásra
dott Jozef Tiso, az autonóm kormány feje, melyet beszédet az ország összes rádióadója közvetítette. Tiso elmondta, hogy „a szlovák nemzet sorsa abban a pillanatban került szlovák kézbe, mikor már 20 évnyi - elsősorban nemzetközi - politizálás, komoly krízishelyzetbe sodorta az országot. A szlovák kormánynak csak azt volt lehetősége megmenteni, amit még meg lehetett menteni a szlovák nemzet számára."6 Az autonóm kormány feje szerint, a felelősség ezért „főleg azokat a politikusokat terheli, akik 20 éven keresztül döntöttek a sorsunkról, részvételünk és beleegyezésünk nélkül."7 A szlovák sajtó a „Bécs által ejtett kegyetlen sebként" úgy kommentálta a döntést. A Národnie noviny arról írt, hogy „Németország és Olaszország kedvezőtlen döntése Bécsben Szlovákiát nagy darab földtől és nagyszámú szlovák lakosságtól fosztotta meg. A sebek aligha forrnak össze valaha. A bécsi döntés maradandó sebként ég majd nemzetünk testén."8 A gazdaságban, főleg a mezőgazdaságban nagyok voltak Szlovákia veszteségei, hiszen azon a területen, amely Magyarországhoz került, termelték Csehszlovákia össztermeléséből a dohány 76%-át, a kukorica 38%-át, a köles 27%-át, a búza 13,8%-át és a szőlő 37%-át.9 Ebben a kiélezett helyzetben Dél-Szlovákia lakossága számára fontos szerepet játszott, az 1938. november 1-jén Pozsonyban keltezett jegyzék aláírása, Cseh-Szlovákia (Rudolf Viest, a cseh-szlovák hadsereg tábornoka) és Magyarország (Andorka Rudolf, a Magyar Királyi Honvédség vezérezredese) katonai küldöttségeinek képviselői által. A jegyzék meghatározta az átengedett terület evakuációjának feltételeit, megakadályozta az esetleges incidensek kialakulását és kiküszöbölte a nem kívánatos tényezőket.10 11 A magyar hadsereg 1938. november 11-én befejezte a bécsi döntés által Magyar- országnak átengedett cseh-szlovák terület megszállását. A döntés értelmében, a következő járások egész területe került visszacsatolásra: a Dunaszer- dahelyi, Ógyallai, Komáromi, Érsekújvári (kivéve a Dögös nevű település egy részét), Párkányi, Zselízi, Feledi, Tornaijai és Királyhelmeci. Dél-Szlová- kia további járásainak esetében, beleértve a Rimaszombati járást is, csak azok egy része került átadásra, különböző számú településsel. A Rimaszombati járás, 48 093 lakosával (a külföldi állampolgárságú személyek nélkül)11 és 91 004 ha területével Szlovákia közepes nagyságú járásai közé tartozott. A területén található legnagyobb települések Rimaszombat (7 307 személy) városa valamint Rimakokava (5 212), Klenóc (4 405), 6 A-Zet, 1938. november 4. Igazságtalanság áldozatává váltunk. 7 U.o. 8 Národnie noviny, 1938. november 5. Mit veszít Szlovákia. 9U. o. 10 Deák, i. m. 191-195. 11 Scítání lidu v republice Ceskoslovenské ze dne 1. prosince 1930. Díl 1. Praha, Státní úfad statisticky, 1934, 36. 63
