1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)
Regionális nézőpontok az első bécsi döntéshez - Šona Gabzdilová-Olejníková: A bécsi döntés és Dél-Szlovákia, különös tekintettel a Rimaszombati járásra
ra a magyarországi életet. Az egyik például a többek között a következőket tartalmazta „a magyarok senkitől nem veszik el a földet! Sőt még több szántót adnak a szegényeknek! Minden közalkalmazott a helyén marad, bármilyen nemzetiségű is legyen! Csak a cseheknek kell elhagyniuk földünket! A kereset több lesz, mint eddig, mert a magyar pengő hétszer többet ér, mint a cseh korona! Senkinek egy haja szála sem görbül, bármilyen politikát is folytatott, a terület átadásának napjáig! Örökre leáldozik a cseh spiclirendszer napja, ahogy a névtelen feljelentgetők idejének is vége! Élelemmel megrakott magyar vonatok várják az indulást! Vége az éhezésnek! Magyarország testvéri szeretetben kíván élni minden szomszédjával!"5 Hasonló szöveggel kétnyelvű röplapokat is terjesztettek. A szlovákoknak jobb életet ígértek Magyarországon, és felszólították őket, hogy „ne higgyenek a cseh hazugságoknak". Támadták a cseh politikusok gyakorlatát, kritizálták a cseh csendőröket, hivatalnokokat és más állami alkalmazottakat. Megállapították továbbá, hogy „vége a cseh terrornak és szenvedésnek." Figyelmeztettek, hogy a szlovák lakosság félretájékoztatott, mivel nem férhet hozzá az információkhoz - a cseh hivatalnokok elkobozták a rádió-vevőkészülékeket. A helyzet a komáromi tárgyalások idején, 1938. október 9-13. tovább éleződött. 1938 őszének elején az érintett országok alapvetően különböző társadalompolitikai helyzetben és nemzetközi körülmények között éltek, s ezek eltérően határozták meg a magyar és a szlovák társadalom lelkiállapotát, hangulatát. A hivatalos küldöttséget, mely Komáromban a Csehszlovákia érdekeit védte, Ivan Párkányin kívül, csak szlovák politikusok, Jozef Tiso, Ferdinand Durcansky és Ivan Krno alkották, amit a szlovák politikai képviselet kedvezően fogadott. Magyarországot Kánya Kálmán külügyminiszter és az ismert geográfus, a történelmi Magyarország etnikai viszonyainak szakértője, gróf Teleki Pál vallás- és közoktatásügyi miniszter képviselték. A cseh-szlovák fél képviselői többek között igyekeztek elérni, hogy a Szlovákia déli részén található városok, beleértve Rimaszombatot (továbbá Lévát, Losoncot, Jolsvát, Rozsnyót, Kassát) is ne kerüljenek Magyarországhoz, azzal indokolva, hogy saját vidékeik természetes körzeti központjairól van szó. Mivel a komáromi tárgyalások eredménytelenül végződtek, ezért a Müncheni egyezmény Kiegészítő nyilatkozatával összhangban Joachim von Ribbentrop, Galeazzo Ciano, Frantisek Chvalkovsky és Kánya Kálmán 1938. november 2-án aláírták a bécsi döntést, melynek alapján Dél-Szlovákia területét Magyarország kapta meg. A bécsi döntés következményei a szlovák politikai élet és társadalom számára csalódást jelentettek. Már másnap, november 3-án, beszédet mon5 SA Banská Bystrica, poboéka Rimavská Sobota, f. OÚ Rimavská Sobota, prez., k. 25. Protiátátne letáky - rozáirovanie. 62
