1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)

Az első bécsi döntés diplomáciai vonatkozásai - Szarka László: Németország szerepe az első bécsi döntés előkészítésében

sége", politikai taktikázása miatt nem valósult meg. Berlinben gyorsan felismerték, hogy a müncheni szerződés Németország számára sokkal kedvezőbb megoldási lehetőséget kínált fel Csehszlovákia fokozatos felszámolására, mégpedig háborús kockázatok és áldozatok nélkül. Magyarország első revíziós gyarapodása a müncheni szerződés logikája szerint csak etnikai alapozású lehetett. A politikai ellenérték azonban tetemes volt: a népszövetségi kilépés, az Antikomintern Paktumhoz való csatlakozás, a magyarországi németekkel szembeni politika Berlin által diktált módosítása a Németországhoz való elköteleződésnek olyan fokát jelentette, amellyel a korabeli magyar elit jelentős része sem tudott egyetérteni.

A világháborús horizont még messzinek tűnt, de egyre több volt a hideglelős jel, ami Magyarország esetében arra utalt, hogy az első bécsi döntés valóban Bethlen balsejtelmeit fogja beigazolni. A Hitler-Csáky tárgyaláson konkrétan felmerült a magyarországi zsidókérdés németek által sürgetett radikális megoldásának előkészítése, amellyel szemben Csáky diplomáciai mellébeszélésnek is gyenge érvvel, a zsidókérdés nemzetközi megoldásával próbált kitérni.50

Az első bécsi döntés tehát Németország szerepének vizsgálata felől Magyar- országot a második világháborús részvétel spiráljába sodró folyamat döntő mozzanataként értékelhető. November 2-i kéthatalmi döntésig Kányának köszönhetően Budapest Hitlerrel szemben is képes volt megvédeni saját döntési szabadságát. A München után kialakult revíziós lépéskényszer azonban véget vetett ennek a viszonylag önálló külpolitikai vonalvezetésnek. Vagy ahogy Bethlen 1938. augusztus 20-i írásában a Pesti Hírlapban előre jelezte: a területi revíziós politika németek által kierőszakolt alternatívájának elfogadásával 1938 novemberétől múlékony háborús konjunktúrához kötődött a korábban a nagyhatalmak mindegyike által jogos magyar területi igényként kezelt célok kielégítése. Ráadásul ezzel Magyarország döntő lépést tett abban az irányban, hogy egyértelműen elkötelezze magát Németország mellett az egyre valószínűbb világméretű háborús konfliktusban.

50 „A revízióba bele fogunk pusztulni, ez fog minket a háborúba belesodorni. Visszakaptuk a Felvidéket, jó, vissza Ruszinszkót is, ezeket meg tudjuk még emészteni, átvenni, berendezni. Most Erdélyen a sor, rettegek, mi lesz akkor. Ha Erdély visszajő, ezzel örökre elkötelezzük magunkat a németeknek, akik majd azután követelik az árát. És ez az ér a velük való háborúzás lesz, az ország maga lesz az ára a revíziónak." Zeidler Miklós idézi Teleki utóbb jogosnak bizonyult aggodalmait Barcza György: Diplomataéveim 1911-1945. (Budapest 1994) című emlékiratából. Lásd. Zeidler Miklós: Mozgástér a kényszerpályán. A magyar külpolitika „választásai" a két háború között. In Romsics Ignác (szerk.): Mítoszok, legendák, tévhitek a 20. századi magyar történelemről. Budapest, 2002. 7-27.

41