1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)
Az első bécsi döntés diplomáciai vonatkozásai - Ablonczy Balázs: Teleki Pál az első bécsi döntés időszakában
Ablonczy Balázs Teleki Pál az első bécsi döntés időszakában Amikor Teleki Pál első bécsi döntéssel kapcsolatos nézeteit vesszük vizsgálat alá, a kérdés - természeténél fogva - elválaszthatatlan Teleki revíziós nézeteinek vizsgálatától, illetve a megvalósított intézkedések áttekintésétől a részleges revízió időszakában. írásom e három téma áttekintését vállalja, hogy érthetővé váljon: Teleki Pál milyen eszmei alapokat rakott le a magyar revíziós mozgalom történetében, és hogyan igyekezett ezeket az elképzeléseket átültetni a gyakorlatba 1938 és 1941 között, a megvalósult revízió időszakában. Alapok Politikából való 1921-es kivonulása után Teleki Pál - oktatási és közéleti tevékenysége mellett - a revízió elméleti kimunkálását tartotta egyik legfontosabb céljának. Már 1921 nyarán, az Egyesült Államokbeli Williamstown nyári egyetemén tartott előadásában is, olyan új közigazgatási berendezést vázolt fel a Kárpát-medence számára, amely a vármegyerendszer helyébe gazdasági földrajzi alapon szervezett területi egységeket állított volna - egy továbbra is integer Magyarország jegyében. A Horvátország nélküli országterület nélkülözte volna még a Muravidék egy részét, Árva vármegye Lengyel- országhoz csatolt részeit, valamint Pozsony és Nyitra vármegyék Kis-Kárpá- tokon túli részét. A 22 nagy közigazgatási egység jórészében a magyarság többségbe került volna, s ahol nem, ott jobbára a térség gazdasági viszonyai biztosították volna az országterülethez való kötődést.1 Hogy Teleki döntően később is az integritás ezen formájához ragaszkodott, azt 1934-ben kiadott Európáról és Magyarországról című tanulmánykötete is mutatja: a szóban forgó térképet ebben is leközölte, azaz még mindig érvényesnek tartotta. Az ő elképzelésében egy középosztályában, elitjében megújult magyar társadalom lesz majd csak méltó a revízióra, amely nem lehetett egyedi, önmagában álló esemény, hanem egy nagy európai átrendezés része. Ehhez az újjáalakításhoz az elszakadt nemzetiségeknek új szerződést kínált: anyanyelvi oktatást, hivatali ügyintézést, alapfokú jogszolgáltatást, toleráns többségi (magyar) hozzáállást, szabad vallásgyakorlást és bizonyos fokú önigazgatást helyezett kilátásba, egy általa kidolgozott Szent István-i állam- 1 1 Teleki, Paul Count: The Evolution of Hungary and Its Place in European History. New York, Macmillan, 1923. 222-223. 42
