1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)
Az első bécsi döntés diplomáciai vonatkozásai - Szarka László: Németország szerepe az első bécsi döntés előkészítésében
vazást írnának ki. A volt magyar miniszterelnök csak a magyar lakta területek megszállását tartotta kivitelezhetőnek, utalva Románia, Jugoszlávia várhatóan ellenséges magatartására.41 Hitler a beszélgetésnek ezt a részét a következőképpen összegezte: „Mindenesetre a döntő tényező nem az, hogy kinek van igaza, hanem az, hogy kinek van hatalma."42 Darányi látogatása előtt egy nappal a csehszlovák kormány megbízásából Tiso szlovák autonóm kormány miniszterelnöke is tárgyalt Hitlerrel, akit láthatóan meg tudott győzni arról, hogy Pozsony mellett Kassa és Ung- vár is alapvető fontossággal bír a második Cseh-Szlovák Köztársaság szempontjából. A harmadik csehszlovák területi javaslatban ezek a német ígéretek tükröződtek, ami miatt a magyar kormány kénytelen volt Berlinben is tiltakozást bejelenteni. Ez a német elköteleződés okozott azután bonyodalmat október második felében, ami az olaszok közreműködésével végül is Kassa, Ungvár, Munkács Magyarországhoz kerülésével írt véget. Darányi Ribbentroppal folytatott külön megbeszélésén a magyar határjavaslat Cseh-Szlovákia által elutasított problémáiról - Pozsony, Nyitra, Kassa, Munkács és Ungvár kérdéséről - egyeztetett. A tárgyalások eredményét a birodalmi külügyminiszter Darányi javaslatától eltérően úgy interpretálta, hogy abból Kassa, Munkács és Ungvár is kimaradt volna. Ez ellen október 23-án Darányi levélben tiltakozott43 Darányi ragaszkodott Kassa és a két kárpátaljai város magyar fennhatóság alá kerüléséhez. A többi szlovákok által vitatott város közül Nyitra, Jolsva, Szomolnok és környéke esetében pedig továbbra is a népszavazást tartotta a legjobb megoldásnak. Ribbentrop válaszüzenetében a Kassára vonatkozó magyar igényt elismerte, Ungvár és Munkács esetében viszont a cseh-szlovák pozíciót támogatta. Ez az álláspont változott meg azután Ciano és Ribbentropp, illetve Hitler és Mussolini közötti egyeztetések során.44 Hitler Darányival folytatott tárgyalásain majdnem ultimátumszerűén javasolta a magyar kormánynak a Népszövetségből való kilépést, az Anti- komintern Paktumhoz való csatlakozást és Kánya menesztését. Erdmanns- dorf budapesti német követ november 7-én már azt jelezte vissza Berlinbe, hogy „Felső-Magyaország visszacsatolása után" várhatóan jelentős változások lesznek a magyar kormányban, Kányát azonban csak januárban váltja majd Bárdossy vagy Csáky, Imrédy pedig vélhetően autoriterebb kormányzási stílust honosít meg a parlamentkorlátozásával. « Uo. 42 Uo. 43 Uo. 309-311. 44 A Belvedere palotában lezajlott záró fordulón Chvalkovsky cseh-szlovák külügyminiszter tett még egy kísérletet Kassa és Ungvár megtartására, Tiso és Volosin miniszterelnökök megszólalását azonban Ribbentrop már nem engedélyezte, amivel a korábban kialakult megállapodás mellett kötelezte el magát. 38
