1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)
Az első bécsi döntés diplomáciai vonatkozásai - Szarka László: Németország szerepe az első bécsi döntés előkészítésében
március 14-én Chvalkovsky cseh-szlovák külügyminiszterrel, illetve Darányi volt magyar miniszterelnökkel folytattak tárgyalásokat.37 Külön gondot jelentett a német kormány egyre keményebb nyomásgyakorlása, amelyet a sikertelen komáromi tárgyalások után minden érintett fél megtapasztalt.38 Darányi Kálmán berlini és müncheni tárgyalásain először volt kénytelen azzal szembesülni, hogy a magyar határjavaslatot Ribbentrop birodalmi külügyminiszter tévesen - illetve a szlovákok számára kedvező tárgyalási pozíciót felkínálva, tudatosan módosítva interpretálta. A Kassa, Munkács, Ungvár kihagyásával átértelmezett Ribbentrop-vonalat mint a magyarokkal már egyeztetett német megoldási javaslatot terjesztette elő Chvalkovsky cseh-szlovák külügyminiszternek, illetve a Tiso- Bacsinszkij féle szlovák-rutén delegációnak.39 A Darányi Hitlerrel folytatott megbeszéléséről készült német feljegyzés tanúsága szerint Hitler a szlovák autonómiában rejlő német regionális érdekeket felismerve elutasította a magyar népszavazási törekvéseket. Mondván, a szlovákok és a rutének már nem kívánnak automatikusan visszatérni a magyar államkeretek közé. „A szlovákokra nem lehet a népszavazást ráerőszakolni. Ők természetesen függetlenekké akarnak válni és végképp nem akarnak Magyarországgal egyesülni. ...Németország azonkívül nem is döntőbíró ebben."40 Ezért a Führer a magyar tárgyalási pozíciók gyöngéjét Magyarország katonai határozatlanságában jelölte meg és a magyar szempontból legkedvezőbb pillanatok elmulasztását Darányi szemére vetve megjegyezte: „Ha háborúra került volna sor, Magyarország megkaphatta volna egész Szlovákiát. Most viszont alkalmazkodnia kell ahhoz, ami lehetséges." Erre utalva Darányinak azt a kérdést is feltették a müncheni tárgyaláson, nem kívánja-e megszállni Szlovákia egyik részét, míg a másik részre vonatkozóan népsza37 A német diplomácia szlovák és ruszin politikájára vonatkozóan Id. Suáko, Ladis- lav: German Policy towards Slovakia and Carpatho- Ukraine in the Period from the September Crisis in 1938 to the Splitting of Czechoslovakia in March 1939. Studia Historica Slovaca, (8) 1975, 111-155. A Hitler és Darányi miniszterelnök megbeszéléséről készült feljegyzést ld. Ránki-Pamlényi-Tilkovszky-Juhász (szerk.): A Wilhelmstrasse és Magyarország, i. m. 303-306. 38 A berlini tárgyalásokra nézve ld. Sallai Gergely: „A határ megindul..." i. m.139-145. 39 Az új cseh-szlovák külügyminiszter, Chvalkovsky, illetve a szlovákok, ruténok képviseletében megjelenő Tiso és Bacsinszkij, valamint a Horthy megbízottjaként Berlinbe küldött Darányi október 13-14-i tárgyalásairól készül feljegyzések szerint Ribbentrop és Hitler is rutinosan állították szembe a cseheket, magyarokat és szlovákokat, mindhárom delegációt a Németország iránti nagyobb lojalitásra biztatva. Deák, Ladislav: Viedenská arbitráz /., i. m. 131-134; Sallai Gergely: „A határ megindul...", i. m. 139-145. 40 Uo. 304. 37
