1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)

Az első bécsi döntés diplomáciai vonatkozásai - Szarka László: Németország szerepe az első bécsi döntés előkészítésében

és katonai vezetés 1938-ban is csak Kárpátaljával kapcsolatosan tartotta járhatónak a teljes terület megszerzését.

Az etnikai revízió alternatívája az Anschluss és a csehszlovák válság 1938. tavaszi nyitó szakasza után azt követően vált Szlovákiára vonatkozóan kizárólagossá, amikor a magyar kormány kitért a Csehszlovákia elleni katonai támadásban Hitler által felkínált kezdeményező, illetve kísérleti nyúl szerep elől. Erre a magyar kormánynak számos oka volt, de legfőképp a másik két kisantant-állam részéről fenyegető támadás, illetve a magyar hadsereg felkészületlensége játszott meghatározó szerepet. Ráadásul az etnikai alapozású területmódosítási elképzelések megvalósításában a magyar kormányok számíthattak a meghatározó európai nagyhatalmak mindegyikének megértésére, Csehszlovákia esetében 1938 augusztusától kezdve korlátozott támogatásukra is.30

S ez kétségkívül a háborús konfliktus elkerüléséhez hasonlóan kiemelten fontos szempontja volt a Bethlen és Teleki által kialakított magyar revíziós doktrínának, amennyiben a magyar határmódosítások tartósságát mindig is egyfajta európai konszenzus kialakításától, a meghatározó nagyhatalmak közös támogatásától remélte a magyar diplomácia. Mindez azonban éppen a hitleri Németország közép-európai dominanciájának megerősödése mellett egyre valószínűtlenebbé vált.31

Az integrális és az etnikai revízió opciójának belső konfliktusát a korszak valamennyi vezető magyar politikusa átélte. De még Teleki Pál is, aki a globális, integer revízió elkötelezett hívének számított, kénytelen volt tudomásul venni az európai, s azon belül a közép-európai nemzetállami realitásokat, s elfogadni az etnikai alapozottságú területváltozások alternatíváját.32

Milyen fokozatokat különböztethetünk meg Németország magatartásában Magyarországgal szemben a csehszlovák válság heteiben? A Hitler által Kiéiben elmondott nevezetes mondat, miszerint, aki a németekkel „akar étkezni, annak a főzésben is segítenie kell", valójában kijelölte Magyarország politikai és katonai szerepét. Előbbinek az Imrédy-kormány igyekezett is mindenben megfelelni, a katonai beavatkozástól azonban sikerült távol maradni a válság forró szakaszában.33

Sztójay Döme berlini követ szeptemberi jelentései jól jelzik a német nyomás fokozódását. Míg szeptember 10-én Ribbentrop külügyminiszter a kiéli vonakodó magyar álláspont megismétlését tudomásul véve óva inti Magyar- országot az elhamarkodott Prágával szembeni ultimativ fellépéssel szemben. Hat nappal később Göring tábornagytól már enyhe megrovást kap Sztójay,

30 Kerekes, i. m. 205-207.

31 Zeidler Mikklós: A revíziós gondolat, i. m. 85-87.

32 Ablonczy Balázs: Teleki Pál, i. m. 240-241.

33 Pritz Pál: A kiéli találkozó. (Forráskritikai tanulmány), Századok, 1974. 3. 672.

34