1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)

Az első bécsi döntés diplomáciai vonatkozásai - Szarka László: Németország szerepe az első bécsi döntés előkészítésében

amiért „sem a világsajtóban, sem a magyar sajtóban, sem a szlovenszkói magyar párt és magyarság megnyilvánulásaiban nem látja azt, hogy valami történnék a világ figyelmének felhívására abban az irányban, hogy a szlovenszkói magyarság 'a vér jogán' visszacsatoltassék az anyaországhoz."34

A következő napon pedig Sztójayn keresztül meg is üzente Göring a tennivalókat. Azt javasolja, hogy Magyarország „az önrendelkezési jogot csehországi magyar kisebbségek részére hivatalosan is a legerélyesebben és per- gőtűzszerűen követelje", s emellett „a magyar kisebbségek Henlein felhívásához hasonlót intézzenek a cseh kormányhoz, illetőleg az összes tekintetbe jövő kormányokhoz"; „provokáljanak fegyveres összeütközéseket, sztrájkokat s behívási parancsnak ne tegyenek eleget, mert csak erős incidensek irányítják a nyugati hatalmak figyelmét a magyar követelésekre". Göring a varsói és a budapesti kormányt egyaránt arra is rá akarta venni, hogy hassanak a szlovákokra, „hasonló magatartás követésére és hogy az önrendelkezést követeljék". S végül azt is melegen tanácsolta, hogy a londoni és párizsi magyar követek „lehetőleg döngessék az ottani kormányok kapuit úgy, ahogy a cseh követek ezt naponta többször is megteszik" és a magyar kormány vessen mindent latba, hogy külföldi sajtó többet foglalkozzék a magyar kérdéssel is. Göring szerint ugyanis főleg a szudétanémetekkel foglalkoznak, félő tehát, hogy nyugati államok csak ezen kérdés megoldására törekszenek s hogy a magyarokról megfeledkeznek.

Tény, hogy különösen Londonban Barcza egymás után adta át jegyzékeit a brit külügyminisztériumban, hogy a magyar kérdést a németekkel azonos módon kezeljék, de Horthy egy szeptember közepi levelében Hitlert is ugyanarra kéri, pontosan tudva, a magyar kérdés csak akkor maradhat ki a csehszlovák válság nagyhatalmi megoldási tervezetéből, ha Berlin szándékosan kifelejti.

A szeptemberi obersalzbergi tárgyalásokon Hitler a csehszlovák válság két héten belüli katonai megoldásának lehetőségét is felvillantotta, amivel valószínűleg sokkolta Imrédyt és Kányát, akik a katonai akcióhoz való csatlakozásra nem tudtak ígéretet tenni. Hitler felszólítására viszont két napon belül rögzítették, és a godesbergi Chamberlain-Hitler találkozó helyszínére is eljuttatták Magyarország Csehszlovákiával szembeni maximális kívánságát: „1. A mostani Csehszlovákia magyarlakta területeinek visszacsatolása Magyarországhoz. 2. A mostani Csehszlovákiába bekebelezett szlovákok és rutének számára az önrendelkezési jog gyakorlati biztosítása."35

34 Az első bécsi döntés okmánytára. Kézirat. MOL - K - 64 - rés. pol. - 1939-7/a - 825.

35 Ránki György-Pamlényi Ervin-Tilkovszky Loránt-Juhász Gyula (szerk.): A Wil- helmstrasse és Magyarország, i. m. 299.

35