1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)
Az első bécsi döntés diplomáciai vonatkozásai - Szarka László: Németország szerepe az első bécsi döntés előkészítésében
cia jóindulat megőrzése, mégpedig annak érdekében, hogy a szudétanémet kérdéssel egy időben a magyar kérdésre vonatkozóan is döntés szülessék.28 Németország és a magyar-csehszlovák területi vita A csehszlovákiai lengyel és magyar kisebbségi kérdés rendezésének a müncheni szerződés mellékletébe bekerült követelménye a magyar revízió ügyét a korábbi bizonytalan diplomáciai tárgyalási mezőből átemelte a három hónapon belüli bilaterális megoldás, illetve a sikertelen kétoldalú tárgyalások esetén az ismételt négyhatalmi döntés konkrét, szerződésekbe foglalható megállapodások világába. A mintaként és alapelvként szolgáló müncheni kotta - az 1918 előtti utolsó népszámlálás adatai alapján magyar többségű települések visszaszolgáltatása Magyarországnak - mindenesetre számos nehézséget hordozott magában. Mindenekelőtt az 1918 és 1938 közt sok tekintetben radikálisan megváltozott etnikai viszonyokkal kellett szembesülni a kétoldalú tárgyalásokon. Külön nehézséget jelentettek az 1910. évi magyarországi népszámlálásnak éppen a felső-magyarországi megyékben és városokban sok esetben kétséges, csakis statisztikai magyarosításokkal magyarázható kétséges adatai, mint pld. Besztercebánya, Zólyom relatív magyar többsége vagy Tren- csén város 30, Kassa közel 80 százalékos magyar részaránya, a zsidóság soraiban lezajlott nagyarányú disszimilációs folyamat, illetve a városlakó népesség gyakori kettős, hármas identitása.29 A globális, integrális revízió alternatívájának a folyamatos háttérbe szorulása Németország közép-európai pozícióinak megerősödésével párhuzamosan történt, mégpedig elsősorban azért, mert Hitlerék számára a katonai és gazdasági értelemben egyaránt gyenge Magyarország maximális revíziós céljainak támogatása valójában szóba sem jöhetett. Szlovákia és Kárpátalja esetében nyílhatott volna erre elméletileg némi esély, de a magyar politikai 28 A magyar külügyminisztérium folyamatosan arra utasította berlini, római, londoni követeit, hívják fel az illetékes körök figyelmét arra, „hogy amennyiben Magyarország kárára a csehszlovák ügy likvidálásánál diszkrimináció történnék, akkor a magyar kormány mindenre el van szánva" Ez esetben - és ez az üzenetet már csak Berlinbe és Rómába küldték ki - a magyar kormány számít a két szövetséges nagyhatalom „hátvédjére". Uo. 65-610. 29 Az egyébként különös gonddal előkészített 1910. évi népszámlálás során éppen az anyanyelvi adatfelvétel esetében a korábbi gyakorlathoz képest megváltoztatott kérdés alapján történt adatrögzítés. A személyi adatlap 12. kérdése ugyanis így hangzott: „Anyanyelve, vagyis az a nyelv, amelyet magáénak vall, és legjobban legszívesebben beszél." Dávid Zoltán: A magyar nemzetiségi statisztika múltja és jelene. Valóság, 1980, 7. sz. 87-101. 33
