1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)

Az első bécsi döntés diplomáciai vonatkozásai - Szarka László: Németország szerepe az első bécsi döntés előkészítésében

ge képes lesz megfékezni, kiengesztelni a kardcsörtető Németországot. A két nyugati nagyhatalom közép-európai politikájának tényleges vezérfonala azonban továbbra is a Berlin-Róma tengely konfliktusnövelő hatásának ellensúlyozása, a háborús tűzfészkekkel szembeni preventív fellépés, s ebben az értelemben minden további határmódosítás elutasítása maradt.

Ugyanakkor Csehszlovákia külpolitikai elszigetelődésében a belpolitikai, kisebbségpolitikai fejlemények szorosan összefüggtek Németország egyre agresszívebb fellépésével, amire a csehszlovák válság belpolitikai, alapvetően kisebbségpolitikai kontextusa adott lehetőséget, miután a kérdés nagyhatalmi tárgyalások objektumává vált. A szudétanémet, szlovák, lengyel, rutén és magyar kérdés külpolitikai felértékelődése és eszkalációja az Anschluss után radikalizálódott hitleri külpolitika nyílt beavatkozó magatartásának következménye volt, még akkor is, ha az ország lakosságának közel ötven százalékát alkotó nem cseh népesség rendezetlen államjogi helyzete a hitleri beavatkozási politika nélkül is rendezésre várt volna.

Tény azonban, hogy Milan Hodza miniszterelnök nemzetiségi statútummal kapcsolatos erőfeszítései elégtelennek bizonyultak arra, hogy az egyre inkább alkotmányjogi válsággal fenyegető szlovák, szudétanémet, rután, magyar és lengyel kérdésben világos megoldási tervet körvonalazzon.26 Mindezek a kül- és belpolitikai fejlemények Csehszlovákia két másik érintett szomszédjának - Lengyelországnak és Magyarországnak - az aktivizálódását is kiváltották, és a müncheni szerződést követő hetekben kiderült, egyik relációban sem sikerült a müncheni szerződésben kiegészítésében megjelölt kétoldalú megállapodást elérni.

Mint láttuk, a német kormány 1938 folyamán, de különösen a szeptemberi válság napjaiban többször is megpróbálta rábírni Magyarországot a Csehszlovákiával szembeni erélyesebb és radikálisabb fellépésre. Göring tábornagy Sztójay követ előtt 1938. szeptember 17-én azt kifogásolta, hogy „sem a magyar sajtóban, sem a szlovenszkói magyar párt és magyarság megnyilvánulásaiban nem látja azt, hogy valami történnék a világ figyelmének felhívására abban az irányban, hogy a szlovenszkói magyarság a „vér jogán" visszacsatoltassék az anyaországhoz."27

A müncheni négyhatalmi konferencia előestéjén a magyar kormány számára különösen egyszerre volt fontos a házigazda Németország és a szövetséges Olaszország jóakaratú figyelmének a megszerzése, illetve a brit és fran26 Bystricky, Valérián: Národnostny statút a státoprávne programy na Slovensku v roku 1938. Historicky casopis, 1992,1. sz. 52-68; Szarka László: Národnostní Statut a rozpory mezi. BeneSem a Hodzou 1935-1940. Stfední Evropa, 1992, 26. sz. 50-53.

27 Ádám Magda (szerk.): A müncheni szerződés, i. m. 608.

32